Ciklustudatosság a 4 évszak tükrében: Az ovuláció időszaka – azaz a nyár

Ciklusod tudatos megfigyelése és megélése, mint az önismeret és a testudatosság új dimenziója

NYÁR

Te tudod, hogy milyen volt az előző nyár? Jellemzően emlékszünk a nyarakra: a legtöbb élményt ebben az időszakban szerezzük. Szabadság, utazás, meleg, napfény – az év legkiegyensúlyozottabb periódusa. A tested nyara valahol az ovuláció környékén érkezik el hozzád, és általa pár napra télen is úgy érezheted, hogy augusztus közepe van. Ilyenkor mindenre képes vagy, hegyeket tolsz arrébb fél kézzel. Ha követed a ciklusod, akkor ráadásul egészen pontos képet kaphatsz arról is, hogy hogyan, milyen állapotban vannak a hormonjaid is – a női egészsége egyik legfontosabb markere ugyanis az ovuláció. Lássuk, milyen a nyár, ha a testedben tombol! 

Tudom, hogy mit tettél tavaly nyáron!

Százezer biztos jelét tudom felsorolni magamon annak, hogy ovulálni fogok. Éppen ezért ez a szezon az mind közül, ami a hihetetlen ereje és virágzása mellett a legkeményebb is számomra. Tükröt tart elém. Tényleg megmondja, hogy mit tettem a múlt hónapban. Jól látszik, ha sok volt a stressz, ahogy az is, ha sokat edzettem, ha megcsúsztam az étkezésekkel, és túltoltam a sütiket. Természetesen az is látszik, ha rajta maradtam a hullámaimon, ha a ritmusom része tudtam lenni. Bárhogyan is történik, minden hónapban van pár nap, amikor részletes és pontos képet kapok az egészségemről. Az ovuláció ugyanis ennek a tökéletes markere.

A császármetszésem után endometriózissal küzdöttem. A hegben, a bőröm alatt, kitapintható, szemmel látható csomó formájában volt jelen az életemben az endo. Igazából ő is egy kis indikátor volt. A spirál mellett olykor volt peteérésem, és ezt több más jelből onnan is tudtam, hogy a csomó ekkortájt megnagyobbodott és fájt. Azokban az időkben rengeteget gondoltam arra, hogy mekkora dolog lenne, ha minden nőnek lehetne egy ilyen a birtokában – jó, lehetőleg nem az éjszaka felébresztő fájdalommal, szóval nem ezt a dühösen kiabáló fajtát szerettem volna, inkább csak valami szelíd, nyugodt, csendes jeleket adó szerkezetet, amiből biztosan meg tudom állapítani, hogy ovulálni fogok, vagy azt, hogy hol járok a ciklusomban. Tisztán emlékszem erre a gondolatra, négy-öt éve volt. 28-29 voltam. Fogalmam sem volt róla, hogy léteznek ezek az indikátorok. SOHA nem mondta senki. 

Annyit tudtam, hogy 32 napos ciklusnál lehet, hogy nem a 14. napon ovulál az ember, hanem mondjuk a 16.-on. És ennyi. Ezzel már viszonylag tájékozottnak is számítottam. Más infó? Semmi. Zéró. Null. A női test misztérium az élővilágban, nem adja jelét a termékenységnek – ez a mondat konkrétan elhangzott egyszer egy egyetemi élettan előadásomon, sosem fogom elfelejteni. 

A cikluskövetésnek hála ma már tudom, hogy az endometrioma nélkül is küldi a jeleket a testem, és a nyárban ezek a jelek brutálisan erősek, annyira erősek, hogy el sem tudom képzelni, hogy hogyan lehetett olyan idő, amikor nem értettem a jeleket. 

Ezekben a napokban, egy komplett értékelést kapok a testemtől arról, hogy hogyan vigyáztam rá a megelőző időszakban. Imádom ezt a mindenféle jellel zsúfolt, teljesen egyértelmű és jól olvasható időszakot, olyan érzés megfigyelni a rendszert ebben a totális virágzásban, mintha aranyérmet kapnék a nyakamba. 

Rengetegszer jut eszembe, hogy mennyit adhatott volna, ha ezt a képességet a virágzásra megismerhetem hamarabb. Ha korábban láthatom, hogy ennyire szépen működik a testem. Gyakran eszembe jut, hogy mennyivel tudatosabb lehettem volna a terhességeim előtt és alatt, vagy éppen a gyermekágyban, és hogy mennyi erőt származtathattam volna innen. 

Következő cikkben a luteális időszakról, azaz az őszről írunk!

A sorozat további cikkeit itt találod:

TAVASZ

ŐSZ

TÉL

Hofgárt-Ékes Noémi