fbpx

Béluniverzum

Első rész

Hippokratész állítólag azt mondta, hogy “minden betegség a bélben kezdődik”. Nyilvánvaló, hogy ez nem igaz (vegyük például a genetikai rendellenességeket), de a krónikus betegségek egy jelentős része valóban összefüggésbe hozható a bél egészségével. Éppen csak ezer évig tartott az orvostudománynak ezt az állítást igazolni! 

Ez a téma tényleg nagyon érdekes. Sokszor látom a betegeknél, akik mindenféle problémával küzdenek, amelyeket nagyon nehezen tudunk kezelni – kezdve a bőrbetegségektől, az elhízáson át – melyek mind összefüggésbe hozhatók a rossz bélflórával, hogy általában fogalmuk sincs, hogy ez lehet a kiváltó oka a tüneteiknek. Mikor van idő átbeszélni, hogy mit esznek és hogyan, és mennyit, majd elmagyarázom, hogy ennek milyen hatása lehet az egészségükre és, hogy ez okozhatja a tüneteiket, őszintén megdöbbennek. Próbálom őket rávenni arra, hogy figyeljenek az emésztésük javítására, és, ha az javul vele együtt javulnak majd a tünetek és ráadásul járulékos veszteségként még le is fogynak…

Az emésztőrendszerünk

Az emésztőrendszerünk szervek összessége. A szájban kezdődik az emésztés folyamata a rágással, a táplálék nyállal keveredésével, majd innen a lenyelt falat végighalad az egész emésztőrendszeren, amelynek mentén a gyomor, hasnyálmirigy, epehólyag, belek, mind abban segédkeznek, hogy minél több hasznos anyagot tudjunk kinyerni abból a falatból, amit megettünk. Ezen kívül az emésztőrendszerünk része a bélflóra is, amit több billió élő organizmusból áll. Ez a flóra velünk él, egyedi, mint az ujjlenyomatunk. A rendszer résztvevői, alkotói nemcsak a táplálékkal lépnek kapcsolatba, amit megeszünk, hanem egymással és velünk is.

Ha egyensúlyban van ez a rendszer, akkor ezek a mikrobák készségesen segítik az emésztést, a vitaminok és más tápanyagok felszívódását, lebontják a toxinokat, erősítik a bél gát funkcióját, megakadályozzák a rossz baktériumok elszaporodását , és befolyásolják az immunrendszer működését valamint a hangulatunkat, sőt még a génexpresszióra is hatással vannak! De amikor az egyensúly felborul, ezek a mikrobák is képesek arra, hogy kárt okozzanak.

Tehát a bél nem csupán egy szerv, hanem egy igazi ökoszisztéma. Különböző faktorok befolyásolják a bélflóránk összetételét és egészségét, a születés módja, a korunk, stressz, fertőzések, környezeti toxinok, a táplálkozásunk, antibiotikumok, egyéb gyógyszerek, probiotikumok.

Akkor mi az egészséges bélrendszer?

Valójában erre nincsen konkrét definíció, mert ez annyira egyénfüggő, de számomra, ha valakinek egészséges bélrendszere van annak nincsenek rendszeres emésztőszervrendszeri tünetei, mint pl. puffadás, székrekedés, hasmenés, hasfájás. Mindannyiunknak van alkalmanként ilyen panasza, de normálisan ez nem rendszeres. Az egészséges bélrendszerrel rendelkező embernek a széklete rendszeres, formált. Rendesen működik az emésztése és a felszívódása.

Milyen a nem egészséges bélrendszer?

Vannak olyan jelző tünetek, amik bizony akár komoly problémát is jelezhetnek. Ilyenkor érdemes minél hamarabb orvoshoz fordulni és utánajárni, hogy mi is lehet a háttérben. Ilyen tünetek : a széklet habitusának hirtelen megváltozása, véres vagy fekete széklet, hirtelen súlyvesztés, nyelési nehézség vagy fájdalom nyelés közben, gyomorpanaszok. Ezen kívül egyéb kísérő tünetek jelentkezhetnek, amiket nem feltétlenül kötünk emésztőrendszeri betegségekhez, mert más betegségek esetében is előfordulhatnak, pl.: bőrproblémák, fáradtság, hangulatváltozás, hízás, fejfájás…stb.

Hogyan befolyásolhatja a belünk egészsége a súlyunkat?

Tudjuk, hogy ahhoz, hogy a táplálékot rendesen meg tudjuk emészteni, és a tápanyagok fel tudjanak szívódni, ahhoz egészségesen működő bélrendszerre van szükségünk. Ha ez nincs, akkor az vezethet fogyáshoz és túlsúlyhoz is. Először is ki kell deríteni, hogy van-e valamilyen belgyógyászati probléma a rossz emésztés hátterében. Ennek a legjobb módja természetesen, ha ezt megbeszéli háziorvosával vagy egy gasztroenterológussal. Az emésztési és felszívódási problémák általában akaratlan súlyvesztéshez vezetnek, valamint nyilván egyéb hiánytünetekhez. 

Rengeteg kutatás folyik jelenleg a bélflóra elhízásban játszott szerepéről. Sok ilyen kutatás azt vizsgálja, hogy különböző mikróbák hogyan befolyásolják az energiafelhasználást,, leegyszerűsítve ez annyit jelent, hogy a bélflóránk összetétele határozza meg azt is, hogy egy adott tányér ételből kevesebb vagy több energiát tudunk hasznosítani. Egyes törzsek ügyesebbek ebben, mint a többiek. A bélflóránkban élő egyes mikroorganizmusok olyan enzimeket termelnek, melyek segítik lebontani az amúgy nehezen vagy nem emészthető szénhidrátokat és fehérjéket. Minél több energiát “újrahasznosítunk”, annál többet tudunk felhasználni.

Megfigyelték, hogy a vékonyabb emberek bélflórájában többféle mikroorganizmus él, mint az elhízott emberek bélflórájában. Minél változatosabban táplálkozol, a bélflórád összetétele is annál változatosabb lesz.

Sajnos ahhoz még keveset tudunk, hogy mik azok a törzsek, amik segítenek pl a fogyásban vagy éppen a hízásban. De van egy-két ígéretes tanulmány..

A Béluniverzum második részében a pro- és prebiotikumokról lesz szó, a harmadik részben pedig megmutatom hogyan tápláljuk a bélflóránkat.

Dr Varga Zsuzsanna

Your Title Goes Here

Your content goes here. Edit or remove this text inline or in the module Content settings. You can also style every aspect of this content in the module Design settings and even apply custom CSS to this text in the module Advanced settings.

Források

Kadooka, Y., Sato, M., Imaizumi, K., Ogawa, A., Ikuyama, K., Akai, Y., Okano, M., Kagoshima, M. and Tsuchida, T. (2010) ‘Regulation of abdominal adiposity by probiotics (Lactobacillus gasseri SBT2055) in adults with obese tendencies in a randomized controlled trial’, European Journal of Clinical Nutrition, 64(6), pp. 636–643. doi: 10.1038/ejcn.2010.19.

Krajmalnik-Brown, R., Ilhan, Z.., Kang, D.. and DiBaise, J.K. (2012) ‘Effects of gut microbes on nutrient absorption and energy regulation’, Nutrition in Clinical Practice, 27(2), pp. 201–214. doi: 10.1177/0884533611436116.)