fbpx

Béluniverzum

Harmadik rész

Hogyan tápláljunk?

A belünk olyan, mint egy kert, ahhoz, hogy egészséges és szép kertünk legyen, jó talajra van szükségünk, egészséges talajhoz pedig egészséges és tápláló ételek kellenek. Ahhoz, hogy táplálni tudjuk ezt a talajt először el kell távolítani minden potenciálisan mérgező vagy gyulladást okozó anyagot (bizonyos ételek pl.), javítani kell az emésztést, a tápanyagok felszívódását és egyensúlyba hozni a bélflórát.

“A belünk olyan, mint egy kert, ahhoz, hogy egészséges és szép kertünk legyen, jó talajra van szükségünk, egészséges talajhoz pedig egészséges és tápláló ételek kellenek.”

Ez egyszerűen hangzik, de valójában egy nagyon komplex folyamat. Megpróbálok leírni egy pár gyakorlati tanácsot, a lényeg, hogy lassan, egyszerre csak egy lépést haladj. Próbálj mindig kicsi változásokat bevezetni, azokat megszokni és a mindennapok részévé tenni. Ha eggyel már megvagy, jöhet a következő. Jobb, ha csak kicsit változtatsz, de az hosszútávon megmarad, mint hogyha sok mindent változtatsz egyszerre. Erre nincs instant megoldás, egy kapszula, ehhez idő és türelem kell, de a türelem egészséget terem.

Első lépésben szabadulj meg mindentől, ami árthat!

1. Ételalleria és intolerancia

Ha bármilyen ételallergiád vagy -intoleranciád van, akkor azt ki kell vonni az étkezésedből. Ha felmerül a gyanú érdemes kivizsgáltatni magad, és orvos tanácsát kérni.

2. Cukor és feldolgozott élelmiszerek

Csökkentsd vagy akár teljesen iktasd ki az étkezésedből a feldolgozott és magas cukortartalmú ételeket, mert ez nem csak a belednek nem jó, az egész testednek sem jó!

3. Omega-6

Csökkentsd az omega-6 zsírsav bevitelt. Bár ez egy esszenciális zsírsav, a nyugati világban ebből túl sokat fogyasztunk. Ez főleg a növényi olajokban található meg, mint pl. napraforgó olaj, szója, margarin. Ezek helyett használj inkább oliva olajat vagy kókusz olajat.

4. Stressz

A stressz egy fontos tényező a belünk egészsége szempontjából is. Az agyunk és a bélrendszerünk szoros kapcsolatban áll. Keress megoldásokat, hogy kezelni tudd a stresszt az életedben, meditálj, jógázz, relaxálj!

5. Antibiotikumok

Ne szedj fölöslegesen antibiotikumokat! Sajnos tapasztalatból mondom, hogy sokan vannak, akik egy szimpla megfázásra, torokfájásra “szereznek maguknak” valahonnan és orvosi tanács nélkül is elkezdik szedni. Ezzel hatalmas károkat okozva. Egyrészt ezzel növelik a rezisztens kórokozók előfordulását, másrészt a bélflórájuk egészségét is tönkreteszik. A szisztémás hatása különösen drasztikus csecsemőkben és kisgyermekekben, kutatások igazolták, hogy az antibiotikumok bélflórára gyakorolt hatása egészen felnőttkorunkig megmaradhatnak. Valamint az is bizonyított tény, hogy a túlzott antibiotikum használat gyermekkorban megnöveli a későbbi allergiás-, atópiás-, autoimmun betegségek, asztma, elhízás és fertőzések kockázatát. Mindig kérd ki orvos véleményét! A vírusos betegségekben NEM használ az antibiotikum!

6. NSAID

Ugyancsak bánj óvatosan a non-szteroid típusú fájdalomcsillapítók szedésével, mint pl. az ibuprofen. Ez ugyanis növeli a vékonybél permeabilitását, és gyulladást okozhat. (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/ar…)

Második lépésben helyettesítsd a hiányzó faktorokat

1. Rágj!

Kezdjük az alapoknál! A gyomrodnak és belednek nincsen foga. Ahhoz, hogy rendesen meg tudd emészteni az ételeket időre van szükség, és ez ott kezdődik, hogy időt szánsz az evésre. Lassan eszel és alaposan megrágod az ételt. Közben nyugalomban vagy, az evésre és magadra figyelsz! Adj időt a szervezetednek az emésztésre, hagyj időt az evések közt, legalább 3-4 órát. Ezek az egyszerű dolgok drasztikus változást eredményezhetnek már anélkül is, hogy bármi mást megváltoztatnál az étkezéseddel kapcsolatban!

2. Egészséges zsíradékok

Cseréld le a főzéshez használt zsíradékot oliva olajra, kókusz olajra vagy vajra, esteleg kacsazsírra. Bélbarát zsírokat tartalmaz még az avokádó, a magok és diófélék.

Ha nem eszel rendszeresen jó minőségű halat, akkor szedj omega-3 zsírsavat tartalmazó magas minőségű étrendkiegészítőt.

3. Igyál eleget!

Igyál sokat! Ha nem iszol eleget, a beledben nem marad elég folyadék, mert minden vizet felszív a szervezeted, hogy ne száradj ki, ennek következménye pedig a székrekedés. Rengeteg ember jön székrekedéses panaszokkal. Ennek több oka lehet nyilván, de az egyik nyilvánvaló oka az, hogy nem isznak eleget. Az esetek egy jelentős részében ezzel az egyszerű változással sikerül orvosolni ezt a kellemetlen problémát. Az ideális 25-30 ml/testtömeg kg, tehát egy 70 kg-os embernek legalább 2 l víz/nap – bár ez nyilván változik a hőmérséklettől és a fizikai aktivitástól is.

4. Rostok

A rostdús étkezés nagyon jó hatással van a bélflórára, minél rostdúsabban eszünk annál egészségesebb és változatosabb lesz a bélflóránk és vele mi is! Plusz a rostok lazítják a székletet, és ez a második varázsütés a székrekedéses problémák kezelésében! Ezen kívül igen laktatóak is és alacsony a kalóriatartalmuk a rostban gazdag élelmiszereknek. Az ideális a 18 g/nap, amit rengeteg zöldség, hüvelyesek és finomítatlan, teljes kiörlésű szénhidrátok ( zab, köles, quinoa, amarant, stb) fogyasztásával tudsz elérni.

5. Relax

És végül relaxálj, meditálj, pihenj és aludj, amennyit csak kíván a szervezeted! Tudom, hogy ezt sokkal könnyebb mondani, mint csinálni, de ez borzasztóan fontos lenne!

Harmadik lépés végül, hogy gyógyíts meg minden bajt és védd a bélflórádat!

A következőekben felsorolok a teljesség igénye nélkül néhány “bélüzemanyagot”, amik segítenek a flóra helyreállításában, fenntartásában, és gyógyításában.

Használj rendszeresen kurkumát az ételeidben! Rengeteg ételben lehet használni és azon kívül, hogy finom, pl. csökkenti a gyulladást, segít a depresszióban, növeli az inzulin érzékenységet és jótékony hatása van a bélflórára is.

Probiotikus élelmiszerek: fermentált tejtermékek, mint a bio natúr joghurt, tejföl, sajt vagy kefir (ha nincs laktóz érzékenység). Jó alternatíva a kimchi, kombucha, miso, natto, savanyú káposzta. Válassz olyat, amik nem pasztörizáltak, mert a hőkezelés után már nem fognak semmilyen élő organizmust tartalmazni az tuti.

Prebiotikus élelmiszerek: spárga, érett banán, padlizsán, endívia, fokhagyma és a hagyma, csicsóka, póréhagyma, hüvelyesek (mint a bab, borsó, lencse) és cikória. Finomítatlan, teljes kiőrlésű dolgoknak is van jó esetben prebiotikus funkciója.

Növényi polifenolok. Ezek fontos, a természetben előforduló vegyületek, amelyek megtalálhatók a legkülönbözőbb növényekben, gyümölcsökben és zöldségekben, és mindenféle jótékony hatásuk van mind a bélre, mind a szervezet egészére: citrusfélék, sötétzöld leveles zöldségek – spenót, sóska, kel – zöld tea, bogyós gyümölcsök, magok és diófélék, kakaó – vagyis CSOKIIII! De csakis a jó minőségű, valódi kakaóból készült csokoládé és kakaópor.

Your Title Goes Here

Your content goes here. Edit or remove this text inline or in the module Content settings. You can also style every aspect of this content in the module Design settings and even apply custom CSS to this text in the module Advanced settings.

Források

Bjarnason, I., Williams, P., Smethurst, P., Peters, T.J. and Levi, A.J. (1986) ‘Effect of non-steroidal anti-inflammatory drugs and prostaglandins on the permeability of the human small intestine’, Gut

De Filippo, C., Cavalieri, D., Di Paola, M., Ramazzotti, M., Poullet, J.B. and Massart, S. (2010) ‘Impact of diet in shaping gut microbiota revealed by a comparative study in children from Europe and rural Africa’, Proceedings of the National Academy of Sciences

De-Souza, D.A. and Greene, L.J. (2005) ‘Intestinal permeability and systemic infections in critically ill patients: Effect of glutamine*’, Critical Care Medicine

Dethlefsen, L. and Relman, D.A. (2010) ‘Incomplete recovery and individualized responses of the human distal gut microbiota to repeated antibiotic perturbation’, Proceedings of the National Academy of Sciences

Gibson, P.R. and Shepherd, S.J. (2010) ‘Evidence-based dietary management of functional gastrointestinal symptoms: The FODMAP approach’, Journal of Gastroenterology and Hepatology

Lambert, G., Boylan, M., Laventure, J.., Bull, A. and Lanspa, S. (2007) ‘Effect of aspirin and ibuprofen on GI Permeability during exercise’, International Journal of Sports Medicine, 

Puupponen-Pimiä, R., Aura, A.., Oksman-Caldentey, K.., Myllärinen, P., Saarela, M., Mattila-Sandholm, T. and Poutanen, K. (2002) ‘Development of functional ingredients for gut health’, Trends in Food Science & Technology

Wald, A. (2013) Patient information: High-fiber diet )