A funkcionális orvoslásról
A kihívás
Az USA-ban az egészségügyi büdzsé csaknem 75%-a a krónikus betegségekre megy el. Csak 2015-ben az egészségügy költségei elérték a 3,2 trillió dollárt, ami a GDP-jük 17,8%-a. Ha a jelenlegi rendszer nem változik, akkor 2023-ra ez az összeg eléri a 4 trillió dollárt!
Magyar adatok – részletek a KSH 2015-ös Egészségjelentéséből:
“Felnőtteknél a legtöbb elveszített egészséges életévet a keringési rendszer betegségeiokozták 2010-ben, ezt követték a rosszindulatú daganatok. A két betegség egészségveszteségének becsült költsége abban az évben mintegy 2000 milliárd forint, a GDP több mint 7%-a volt! A harmadik és negyedik legnagyobb egészségveszteséget a mozgásszervi betegségek és a sérülések okozták. Az ötödik helyen álló, több mint 500 milliárd forint becsült költséggel járó mentális és viselkedési zavarok is lényegesen több egészségveszteséget okoztak, mint amire kizárólag a halálozási adatokból következtetni lehetett volna. Az egészségtelen étrend okozta a legnagyobb egészségveszteséget a felnőttek körében, az összes veszteség negyedét! A közismerten elégtelen zöldség- és gyümölcsfogyasztás valamint a magas sóbevitel mellett azonban az olajos magvak és diófélék elégtelen fogyasztása is komoly szerepet játszik az egészségveszteségek kialakulásában. A magasvérnyomás a második legnagyobb veszteséget okozó egészségkockázat, ezt követi a dohányzás, amely a felnőtt lakosság egészségveszteségének hatodáért felelős. A 15 évesnél fiatalabb gyermekeknél döntően a tápanyaghiány, főként a szervezetbe juttatott vas hiánya okozta a legnagyobb egészségveszteséget.
Mint jól ismert az egészségveszteségek kialakulása két fő tényezőre, az egyén viselkedésére és az életét befolyásoló környezetre vezethető vissza. A két tényező együttes változtatásának eredményeképpen, a szükséges egészségügyi ellátások megfelelő időben történő igénybevételével 7600 haláleset lett volna elkerülhető Magyarországon 2013-ban. Az egészségkockázatok következtében fellépő gazdasági veszteségek közül kiemelkednek az elsődleges megelőzéssel visszaszorítható, az életmóddal és a környezettel kapcsolatos kockázatok. Kiemelkedő nagyságú, 1000-1000 milliárd forintnyi veszteséget okozott az egészségtelen étrend és a dohányzás Magyarországon 2010-ben.”
Az akut betegségek kezelésében, sürgősségi ellátásban, fertőző betegségek megelőzésében bekövetkezett óriási fejlődés ellenére az akut modell, ami a 20-dik századi medicinát uralta, nem képes hatékonyan kezelni és megelőzni a krónikus betegségeket.
A krónikus betegségek legfőbb kiváltója a génjeink, életmódunk – napi aktivitásunk – és a környezetünk interakciója.
A 21-dik századi, új, jól működő rendszer adaptálásához a következők szükségesek:
- Helytálló és hatékony klinikai modellek elismerése, validálása
- Az oktatás és a meglévő rendszer átalakítása annak érdekében, hogy az orvosok hatékonyan tudják kezelni, megelőzni a krónikus betegségeket
- Az életmód orvoslás hatékonyságának, létjogosultságának elterjesztése, és annak elfogadása, hogy jelenleg a legfenyegetőbb egészségügyi problémák az életmódunkból kifolyólag születnek
Miért nem működik a régi modell?
Mert a krónikus betegség az étkezésünk, életmódunk , környezetünk és génjeink által meghatározott jelenség. Ezt a problémát nem oldhatjuk meg sebészi vagy gyógyszeres úton, bármennyire hatékonyak is ezek az eszközök az akut tünetek, tünetcsoportok kezelésében. Nem lehet ezeket megoldani új , nem konvencionális eszközök bevezetésével sem, mint pl a gyógynövények vagy az akupunktúra…stb.. A farmakogenomika segítségével sem lehet megoldani – bár a fejlődés ebben a tudományágban segíthet megtalálni a legmegfelelőbb, személyre szabott gyógyszeres kezelést, és így csökkenti a helytelenül és feleslegesen felírt gyógyszerek mennyiségét. A krónikus betegségek drága rejtélyére csak egy módon születhet megoldás, ha a figyelmünket átfókuszáljuk a tünetek elnyomásáról a mélyen megbúvó okok felderítésére.
“Integrálnunk kell az emberi testről alkotott képünket egy olyan személyre szabott, beteg központú, tudományos alapú gondozással, ami a krónikus betegségek komplex okait gyógyítja, melyek az általunk választott életmódban, a környezeti hatásokban és a genetikánkban gyökereznek.”
Ez a perspektíva teljesen egybehangzó az úgynevezett “omics” forradalommal. ( omics – egy olyan kifejezés, amit azon biológiai tudományokra használnak az angolban, amik omics-ra végződnek, mint pl, genomics, proteomics vagy metabolomics. A 20-dik századi tudományok redukcionista szemlélettel dolgoztak, kutattak, publikáltak, tehát a komplex dolgokat leegyszerűsítettek, az alapjaikat kutatták, és publikálták felfedezéseiket, melyekről csak ezután konzultáltak egyéb tudományágak képviselőivel. Miután leírták a humán genomot, rengeteg adat keletkezett és egy új szemlélet születetett, az omics forradalom, ami azt jelenti, hogy mostmár az alapvető dolgok interakcióit is figyelik, és a különböző tudományágak együtt dolgoznak. Így alakult meg a biológiából a rendszer biológia, és ez a szemlélet segítette a személyre szabott orvoslás megszületését is.)
Korábban a tudósok azt gondolták hogy ha végre sikerül leírniuk a humán genomot, akkor szinte minden betegség okát is képesek leszünk megfejteni. Azonban, amit felfedeztek az az volt, hogy a human biológia ennél jóval komplexebb. Sőt mi több, nem a génjeink határozzák meg kizárólag a betegségeinket, hanem a génexpressziót számtalan tényező alakítja, mint pl. a környezet, az életmódunk, a táplálkozásunk, az aktivitásunk, a pszicho-szociális-spirituális faktorok, és a stressz. Ezek az életmód faktorok, környezeti tényezők segítenek vagy gátolnak meg bennünket abban, hogy betegek legyünk, azáltal, hogy be vagy kikapcsolnak bizonyos géneket. Ez az elképzelés segítette a Funkcionális orvoslás elterjedését, melynek ez a principium az alapja.
“Sőt mi több, nem a génjeink határozzák meg kizárólag a betegségeinket, hanem a génexpressziót számtalan tényező alakítja, mint pl. a környezet, az életmódunk, a táplálkozásunk, az aktivitásunk, a pszicho-szociális-spirituális faktorok, és a stressz.”
A funkcionális orvoslás közvetlenül a betegségek okaival foglalkozik, rendszer orientált szemléletet használ, megújuló klinikai koncepciókkal, eredeti eszközökkel, fejlett eljárásokkal, bevonva mind az orvost, mind a beteget a terápiás viszonyba.
A funkcionális orvos mindig számításba veszi a genetikánk, környezeti faktorok és életmód faktorok közötti számos interakció lehetőségét, amik hosszútávon befolyásolják az egészségünket és a komplex krónikus betegségek kialakulását. ( Szegényes táplálkozás, ülő életmód, krónikus stressz, szegénység, környezeti toxicitás, krónikus fertőzések, öregedő társadalom, mind mind hozzájárul a krónikus betegségek kialakulásához. )
A funkcionális orvoslás alapvető feltevése, hogy a tudomány, a klinikai bölcsesség és innovatív eszközök segítségével sikerül azonosítanunk a krónikus betegségek alapvető okait, és közbelépnie, hogy orvosolja a klinikai egyensúlyhiányt, mielőtt még a betegség kialakulna. Ily módon csökkenteni a krónikus betegségek népbetegségként terjedését és az általuk okozott nyilvánvalóan tarthatatlan egészségügyi és anyagi túlterhelést.
Forrás:
The Institute for Functional Medicine – Textbook of Functional Medicine 2010, KSH egészségjelentés 2015
Your Title Goes Here
Your content goes here. Edit or remove this text inline or in the module Content settings. You can also style every aspect of this content in the module Design settings and even apply custom CSS to this text in the module Advanced settings.
Források
Köszönöm, ha megosztod!
További érdekes cikkek a témában:
