A funkcionális orvoslásról

A kihívás

 Az USA-ban az egészségügyi büdzsé csaknem 75%-a a krónikus betegségekre megy el. Csak 2015-ben az egészségügy költségei elérték a 3,2 trillió dollárt, ami a GDP-jük 17,8%-a. Ha a jelenlegi rendszer nem változik, akkor 2023-ra ez az összeg eléri a 4 trillió dollárt!

Magyar adatok – részletek a KSH 2015-ös Egészségjelentéséből:

“Felnőtteknél a legtöbb elveszített egészséges életévet a keringési rendszer betegségeiokozták 2010-ben, ezt követték a rosszindulatú daganatok. A két betegség egészségveszteségének becsült költsége abban az évben mintegy 2000 milliárd forint, a GDP több mint 7%-a volt! A harmadik és negyedik legnagyobb egészségveszteséget a mozgásszervi betegségek és a sérülések okozták. Az ötödik helyen álló, több mint 500 milliárd forint becsült költséggel járó mentális és viselkedési zavarok is lényegesen több egészségveszteséget okoztak, mint amire kizárólag a halálozási adatokból következtetni lehetett volna. Az egészségtelen étrend okozta a legnagyobb egészségveszteséget a felnőttek körében, az összes veszteség negyedét! A közismerten elégtelen zöldség- és gyümölcsfogyasztás valamint a magas sóbevitel mellett azonban az olajos magvak és diófélék elégtelen fogyasztása is komoly szerepet játszik az egészségveszteségek kialakulásában. A magasvérnyomás a második legnagyobb veszteséget okozó egészségkockázat, ezt követi a dohányzás, amely a felnőtt lakosság egészségveszteségének hatodáért felelős. A 15 évesnél fiatalabb gyermekeknél döntően a tápanyaghiány, főként a szervezetbe juttatott vas hiánya okozta a legnagyobb egészségveszteséget.

Mint jól ismert az egészségveszteségek kialakulása két fő tényezőre, az egyén viselkedésére és az életét befolyásoló környezetre vezethető vissza. A két tényező együttes változtatásának eredményeképpen, a szükséges egészségügyi ellátások megfelelő időben történő igénybevételével 7600 haláleset lett volna elkerülhető Magyarországon 2013-ban. Az egészségkockázatok következtében fellépő gazdasági veszteségek közül kiemelkednek az elsődleges megelőzéssel visszaszorítható, az életmóddal és a környezettel kapcsolatos kockázatok. Kiemelkedő nagyságú, 1000-1000 milliárd forintnyi veszteséget okozott az egészségtelen étrend és a dohányzás Magyarországon 2010-ben.”

Az akut betegségek kezelésében, sürgősségi ellátásban, fertőző betegségek megelőzésében bekövetkezett óriási fejlődés ellenére az akut modell, ami a 20-dik századi medicinát uralta, nem képes hatékonyan kezelni és megelőzni a krónikus betegségeket.

A krónikus betegségek legfőbb kiváltója a génjeink, életmódunk – napi aktivitásunk – és a környezetünk interakciója.

A 21-dik századi, új, jól működő rendszer adaptálásához a következők szükségesek:

  • Helytálló és hatékony klinikai modellek elismerése, validálása
  • Az oktatás és a meglévő rendszer átalakítása annak érdekében, hogy az orvosok hatékonyan tudják kezelni, megelőzni a krónikus betegségeket
  • Az életmód orvoslás hatékonyságának, létjogosultságának elterjesztése, és annak elfogadása, hogy jelenleg a legfenyegetőbb egészségügyi problémák az életmódunkból kifolyólag születnek

Miért nem működik a régi modell?

Mert a krónikus betegség az étkezésünk, életmódunk , környezetünk és génjeink által meghatározott jelenség. Ezt a problémát nem oldhatjuk meg sebészi vagy gyógyszeres úton, bármennyire hatékonyak is ezek az eszközök az akut tünetek, tünetcsoportok kezelésében. Nem lehet ezeket megoldani új , nem konvencionális eszközök bevezetésével sem, mint pl a gyógynövények vagy az akupunktúra…stb.. A farmakogenomika segítségével sem lehet megoldani – bár a fejlődés ebben a tudományágban segíthet megtalálni a legmegfelelőbb, személyre szabott gyógyszeres kezelést, és így csökkenti a helytelenül és feleslegesen felírt gyógyszerek mennyiségét. A krónikus betegségek drága rejtélyére csak egy módon születhet megoldás, ha a figyelmünket átfókuszáljuk a tünetek elnyomásáról a mélyen megbúvó okok felderítésére.

“Integrálnunk kell az emberi testről alkotott képünket egy olyan személyre szabott, beteg központú, tudományos alapú gondozással, ami a krónikus betegségek komplex okait gyógyítja, melyek az általunk választott életmódban, a környezeti hatásokban és a genetikánkban gyökereznek.”

Ez a perspektíva teljesen egybehangzó az úgynevezett “omics” forradalommal. ( omics – egy olyan kifejezés, amit azon biológiai tudományokra használnak az angolban, amik omics-ra végződnek, mint pl, genomics, proteomics vagy metabolomics. A 20-dik századi tudományok redukcionista szemlélettel dolgoztak, kutattak, publikáltak, tehát a komplex dolgokat leegyszerűsítettek, az alapjaikat kutatták, és publikálták felfedezéseiket, melyekről csak ezután konzultáltak egyéb tudományágak képviselőivel. Miután leírták a humán genomot, rengeteg adat keletkezett és egy új szemlélet születetett, az omics forradalom, ami azt jelenti, hogy mostmár az alapvető dolgok interakcióit is figyelik, és a különböző tudományágak együtt dolgoznak. Így alakult meg a biológiából a rendszer biológia, és ez a szemlélet segítette a személyre szabott orvoslás megszületését is.)

Korábban a tudósok azt gondolták hogy ha végre sikerül leírniuk a humán genomot, akkor szinte minden betegség okát is képesek leszünk megfejteni. Azonban, amit felfedeztek az az volt, hogy a human biológia ennél jóval komplexebb. Sőt mi több, nem a génjeink határozzák meg kizárólag a betegségeinket, hanem a génexpressziót számtalan tényező alakítja, mint pl. a környezet, az életmódunk, a táplálkozásunk, az aktivitásunk, a pszicho-szociális-spirituális faktorok, és a stressz. Ezek az életmód faktorok, környezeti tényezők segítenek vagy gátolnak meg bennünket abban, hogy betegek legyünk, azáltal, hogy be vagy kikapcsolnak bizonyos géneket. Ez az elképzelés segítette a Funkcionális orvoslás elterjedését, melynek ez a principium az alapja.

“Sőt mi több, nem a génjeink határozzák meg kizárólag a betegségeinket, hanem a génexpressziót számtalan tényező alakítja, mint pl. a környezet, az életmódunk, a táplálkozásunk, az aktivitásunk, a pszicho-szociális-spirituális faktorok, és a stressz.”

A funkcionális orvoslás közvetlenül a betegségek okaival foglalkozik, rendszer orientált szemléletet használ, megújuló klinikai koncepciókkal, eredeti eszközökkel, fejlett eljárásokkal, bevonva mind az orvost, mind a beteget a terápiás viszonyba.

A funkcionális orvos mindig számításba veszi a genetikánk, környezeti faktorok és életmód faktorok közötti számos interakció lehetőségét, amik hosszútávon befolyásolják az egészségünket és a komplex krónikus betegségek kialakulását. ( Szegényes táplálkozás, ülő életmód, krónikus stressz, szegénység, környezeti toxicitás, krónikus fertőzések, öregedő társadalom, mind mind hozzájárul a krónikus betegségek kialakulásához. ) 

A funkcionális orvoslás alapvető feltevése, hogy a tudomány, a klinikai bölcsesség és innovatív eszközök segítségével sikerül azonosítanunk a krónikus betegségek alapvető okait, és közbelépnie, hogy orvosolja a klinikai egyensúlyhiányt, mielőtt még a betegség kialakulna. Ily módon csökkenteni a krónikus betegségek népbetegségként terjedését és az általuk okozott nyilvánvalóan tarthatatlan egészségügyi és anyagi túlterhelést.

Forrás: 

The Institute for Functional Medicine – Textbook of Functional Medicine 2010, KSH egészségjelentés 2015