Mindenki hallott már a méregtelenítésről, az biztos. Egyre nehezebb kiigazodni a méregtelenítő bizniszben. Rengeteg cikk jelenik meg ebben az igen népszerű témában. Nem győzök pislogni a napvilágot látott szuperebbnél szuperebb méregtelenítő diéták, kúrák láttán.
Millióról olvastam már, pl. igyál 5 napig zöld leveket, minden nap másikat, vagy igyál minden nap kecsketejet és akkor kitisztul a beled, vagy egyél szódabikarbónát minden nap, vagy ne is egyél semmit se, sőt szedj hashajtót meg vízhajtót.
Manapság már a boltokban is egyre több csodaszer kapható, amik méregtelenítő címkével vannak díszítve. A “méregtelenítés” üzlet évről-évre egyre csak nő. Alapvetően ez jó, mert ez azt jelenti, hogy az emberek nyitottak, és szeretnének egészségesek lenni, de sajnos a biznisz az biznisz.
A “detox” minden bizonnyal egy népszerű fogalom. Legtöbbeknek az egészségtelen életmódból való tisztulást, megváltást jelenti, gyors megoldást a másnaposságra, a nagy zabálásokra, az esti kimaradásokra, az M-betűs gyorséttermi gyorsan bekapott ebédekre. Másoknak a gyors fogyás és csodálatosan tiszta bőr, fényes haj ígérete kecsegtető. De azon túl, hogy kétségtelenül jövedelmező marketing kifejezés, mik azok az úgynevezett „toxinok”? Tényleg lehetséges méregteleníteni vagy ez is csak egy újabb palánkon át az arcunkra esés?!
Mi az a “toxin”?
Biológiai szempontból méregnek tekinthetünk minden olyan anyagot, amely élő szervezettel érintkezve abban károsodást, betegséget vagy halált okoz – általában kémiai reakció útján vagy más molekuláris szintű tevékenységgel – ha belőle kellő mennyiség jut be az élőlénybe. Paracelsus (a toxikológia atyja) szerint:
„Minden dolog méreg, ha önmagában nem is az; csupán a mennyiség teszi hogy egy anyag nem méreg.”
A köznyelvben a méreg szót gyakran használják olyan veszélyes anyagokra is, amelyek korrozívak, rákkeltőek, mutagének, teratogének vagy környezetszennyezők lehetnek. A mérgek jogi definíciója ennél sokkal szigorúbb. Szélesebb körben ezt a fogalmat használják a több ezer különböző testünkbe jutó anyag leírására, mint pl. a szennyező anyagok, növényvédő szerek, szintetikus vegyszerek, a feldolgozott élelmiszerek, nehézfémek és még sok más. Ki vagyunk téve ezeknek a vegyszereknek, toxinoknak minden nap, jut belénk az ételekből, italokból, amiket fogyasztunk, a kozmetikumokból, tisztítószerekből, amit használunk nap, mint nap, valamint a belélegzett levegővel. Van, amit tudunk kontrollálni, van, amit nem.
Honnan jönnek a toxinok?
Az iparosodásnak és a mezőgazdaság fejlődésének köszönhetően nagymértékben megnőtt az olyan vegyi anyagok száma, melyeknek közvetlenül ki vagyunk téve. Sajnos ezeknek a többségét még nem vizsgálták meg, hogy vajon okoz-e bármilyen károkat bennünk emberekben is, így aztán nem tudjuk, hogy a használt anyagok károsak vagy ártalmatlanok ránk nézve. Ugyancsak bizonytalan, hogy annak a rengeteg vegyi anyagnak, aminek ki vagyunk téve, összeadódik-e a hatása. A lényeg tehát, hogy rengeteg kérdés marad megválaszolatlanul.
Azt azonban tudjuk, hogy bizonyos anyagok felhalmozódnak a testünkben, és hogy egyes anyagokból nagy dózis károsíthatja a szervezetünket. Például néhány toxint összefüggésbe hoztak krónikus betegségekkel, mint pl. a kardiovaszkuláris betegségek, cukorbetegség és elhízás. Például folynak olyan kutatások, amik a szív-érrendszeri, légzőszervi betegségek és a légszennyezés összefüggéseit vizsgálják.
Azonban arra nincsen bizonyíték, hogy az átlagos mindennapi, minimális toxin expozíció miatt aggódnunk kellene. Személy szerint én szkeptikus vagyok, és, amit lehet elkerülök, de ez az én véleményem. Ismerek olyanokat is, akik ezt a dolgot sokkal lazábban kezelik, addig, amíg erre nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték. Szkeptikus vagy vagy sem, a jó hír az, hogy a testünk viszont durván jó méregtelenítésben, és nincs szüksége semmilyen őrült divat diétára hozzá, az anyatermészet így alkotta meg, higgyétek el, sokkal okosabb, mint mi!
A testünk valójában folyamatosan méregtelenít!
A nap minden percében a testünkben rengeteg komplex folyamat zajlik, amelyek segítenek megszabadulni a különböző méreganyagoktól. Sőt mi több, azon kívül, hogy a külvilágból érkező mérgeket feldolgozza, a saját szervezetünkben keletkező melléktermékektől is meg kell szabadulnia. A méregtelenítésben a szervezetünk nagyon jó, attól függetlenül, hogy éppen “méregtelenítünk” vagy sem. Nincsen semmilyen csodaszer, pirula, por, ital, vagy diéta, ami ezt megcsinálja helyette. Ne higgy azoknak a reklámoknak, amik mást állítanak!
És hogyan működik? Egy kis élettan…
A legtöbb méregtelenítés és biotranszformáció – ami egy anyag átalakítását jelenti, jelen esetben valami biztonságosabbá, kiválasztható formájúvá – a májban zajlik, de szerepet játszik ebben a folyamatban a vese, a bél, a bélflóra, a tüdő és a bőr is. Igazi csapatmunka.
Tulajdonképpen ez egy zseniálisan vezényelt kémiai, biológiai folyamatok összessége, amiben fogunk egy mérget, kicsit megkeverjük, hozzáadunk ezt-azt, hogy biztonságosabb legyen, aztán megpróbáljuk kiüríteni.
Ez a folyamat két fő fázisra bontható:
Fázis I reakciók
A fázis I metabolikus átalakulások három nagy csoportja – oxidációs, redukciós és hidrolitikus reakciók – közül kétségkívül az oxidációs folyamatok bírnak a legnagyobb jelentőséggel. Ez a fázis legalább 57 különböző útvonalat foglal magába, ennek a része az úgynevezett ‘citokróm p450’ rendszer. Mindenféle reakciókon és enzimeken keresztül alakulnak át a toxinok úgynevezett intermedier metabolitokká.
Fázis II reakciók
A Fázis II reakciók jellegzetessége, hogy az eredeti, vagy már korábbi metabolikus transzformáció(k) során módosult szerkezetű vegyületek (metabolitok) a szervezet néhány kismolekulájával reagálva, a reagáló molekuláknál általában kevésbé lipofil (jobb vízoldékonyságú) és kevésbé toxikus konjugációs, addíciós vagy szubsztitúciós termékké alakulnak. Itt tehát különböző extra vegyületek, molekulák kapcsolódnak hozzájuk, mint pl. glukuronid, szulfátok, a glutation vagy különböző aminosavak. Miután ezek vízoldhatóbbá teszik a metabolitokat, így már kiválaszthatóak az epébe, ahonnan a székletbe és a vizeletbe fognak kerülni.
Minden átmegy ezen az útvonalon?
Nem. Néhány toxin, mint például a POP-ok (környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok ) és a fémeket ( a higany, a kadmium, alumínium, ólom) potenciálisan felhalmozódhatnak a zsírszövetben vagy a csontokban, ahelyett, hogy kiürülnének a szervezetből. Ezért ösztönözök mindenkit arra, hogy minimalizáljuk ezeket ahol csak lehetséges.
Hogyan segítheted a testedet a méregtelenítésben?
Mostmár valószínűleg tisztában vagy vele, hogy a méregtelenítés az nem egy divat diéta, étrendkiegészítő vagy szépség rituálé. Nem is valami olyasmi, amit egy évben egyszer 1 hétig kell csinálni, hogy aztán a maradék 51 héten bűnözhess kedvedre. A tested az év minden napján, a nap minden másodpercében méregtelenít, szóval inkább nézzük meg, hogy hogyan segíthetünk neki ebben.
“A tested az év minden napján, a nap minden másodpercében méregtelenít.”
Mit jelent ez a való életben?
Ellenzek minden szélsőséges diétát, főleg, mert jelenleg egyikre sincsen semmilyen konkrét bizonyíték. Továbbá abban sem hiszek, hogy bármilyen elképzelés, ami arra ösztönöz minket, hogy az evést bűnnek tartsuk, közben rosszul érezzük magunkat, hasznos lenne. Végtére is ennünk kell, és a méregtelenítő diéták, különösen a szélsőséges fajták, nemcsak, hogy veszélyesek, de egyre nagyobb eséllyel táplálják belénk az ételektől és magától az evéstől való félelmet, ami egyre több problémát okoz a társadalomban – nem beszélve a média óriási nyomásáról a tökéletes testképről ugye.
“A legjobb, amit tehetünk, hogy egy ésszerű, változatos, vegyes, teljes értékű táplálkozási elvet követünk, ami gyakorlatilag egyenlő az egészséges táplálkozással.”
Ahelyett azonban, hogy ezt a méregtelenítő dolgot elfelejtenénk inkább próbáljuk meg kicsit gyakorlatiasan megközelíteni ezt a témát. Úgy vélem a legjobb, amit tehetünk, hogy egy ésszerű, változatos, vegyes, teljes értékű táplálkozási elvet követünk, ami gyakorlatilag egyenlő az egészséges táplálkozással.
Számomra a méregtelenítés!
Leegyszerűsíthetjük ezt a megközelítést két dologra, teendőre:
1. dolgok, ételek, amiket esetleg nem ártana kerülni, vagy legalábbis csökkenteni,
2. dolgok, ételek amiknek a bevitelét esetleg növelni kellene.
1. Próbáld meg csökkenteni:
A túlzott kávé (koffeines italok) fogyasztást, túlzott alkoholfogyasztást, transz zsírokat, a feldolgozott és finomított élelmiszereket, cukrozott ételeket, a túlzott sófogyasztást, gyenge minőségű fehérjéket, húsokat, a stresszt, a tisztítószerek túlzásba vitt használatát és a dohányzást.
2. Próbáld meg növelni:
Kávé helyett igyál inkább teákat – zöld, kamilla, rooibos, menta stb. Igyál sok vizet. Egyél egészséges zsírokat – olívaolaj, avokádó, magok és diófélék, kókuszolaj és halolaj. Zsíron sütés helyett párold az ételeidet. Egyél halat, inkább kisebbeket, olajos halakat. Egyél a szivárvány minden színéből zöldségeket és gyümölcsöket, minél többfélét. Fogyassz bőségesen rostdús ételeket, mert ezek segítenek a székletet lazítani, hamarabb kiürül, tisztul a bél. Étel ízesítésére használj citromot, gyömbért, kurkumát és friss zöldfűszereket. Olcsó húsok helyett egyél inkább kevesebb, de jó minőségű, háztáji vagy organikus húsokat, tojást. Meditálj, lazíts, aludj, szánj időt a kikapcsolódásra, mert ez sokkal jobban segíti az immunrendszered és a méregtelenítést is, mint bármilyen csodamódszer.
Remélem, hogy ez a cikk segített megérteni, hogy mi is a méregtelenítés valójában, és, remélem abban is segít majd, hogy ezentúl tudatosabban válassz, egyél, élj egész évben, ne csak 1 hétig az 52-ből. Vizsgálj meg minden új információt tudatosan, és ne feledd, hogy nincsen 100%-osan tökéletes módszer, ami mindenkinek működik. Mindannyian különbözőek vagyunk, egyedi igényekkel, meg kell tanulni az információáradat korában is kicsit befelé figyelni és a belső hangunkat meghallani, figyelni a testünk jelzéseire és ezeknek megfelelően változtatni.
