Áteresztő bél szindróma: tünetek, okok, kezelés

Kétség sem fér hozzá – a legtöbb egészséggel kapcsolatos probléma a bélrendszerben kezdődik. Bár az étel emésztése és a salakanyagtól való megszabadulás nagyon fontos feladatok, ezek mellett rengeteg más funkciót is ellátnak a beleink. 

A bennük lévő mikrobiom által óriási hatással vannak a szervezet védekezőképességére, a pszichénk egészségére, a méregtelenítő funkciók működésére és a hormonegyensúly fenntartására is. 

A bélnyálkahártya az egyik legfontosabb védőháló az elfogyasztott étel vagy éppen a mikroorganizmusok és az immunrendszerünk között. Ez határozza meg, hogy hogyan reagálunk a különböző élelmiszerekre, és azt is, hogy létrejön-e valamilyen allergiás reakció, vagy gyulladásos folyamat – mely talaja lehet számos krónikus megbetegedésnek, például az áteresztő bél szindrómának.

Mit jelent az áteresztő bél szindróma?

Fiziológiás körülmények között a beleknek részben átjárhatónak kell lenniük ahhoz, hogy az értékes tápanyagok és a folyadékok felszívódhassanak rajtuk keresztül, ugyanakkor egyfajta védelmi funkciót is betöltenek, mely meggátolja, hogy a bélből káros anyagok, kórokozók jussanak át a véráramba. Mivel a tápanyagokat a külvilágból visszük be étel-ital formájában, ezzel együtt számos mikroorganizmust, vegyi és méreganyagot is lenyelünk. 

Szükség van tehát ezek “kiszűréséhez” egy speciális gátra (barrierre), melyet a bélben egyetlen rétegből álló epithel sejtek (specializálódott hámsejtek) látnak el. Kóros körülmények között ez a barrier sérülhet, rajta olyan „rések” keletkeznek melyeken keresztül a bél üregéből baktériumok, toxinok jutnak át a vérbe. Ezt az állapotot nevezzük áteresztő bél szindrómának, de több elnevezés is gyakori hazánkban, pl.

• szivárgó bél szindróma
• lyukas bél szindróma
• leaky gut szindróma

A véráramba jutott toxinok és baktériumok helyi és általános immunválaszt válthatnak ki, és az ételintoleranciával összefüggő tünetek jelentkezhetnek.  Ez az állapot jelentkezhet akár krónikus fejfájás, ízületi fájdalmak, székrekedés, hasmenés, puffadás, pajzsmirigy problémák, állandó kimerültség, szorongás, depresszió formájában. 

Az áteresztő bél szindróma tünetei – ezekre figyelj

Mik az áteresztő bél szindróma tünetei?

• Emésztési problémák sora: puffadás, laza széklet, IBS
• Ételintoleranciák
• Szezonális allergia
• Ekcéma, kiütések, akné, bőrproblémák
• Autoimmun betegségek (Az eddigi kutatások eredményei arra engednek következtetni, hogy az autoimmun betegségek pathomecanizmusában az eddig ismert genetikai és környezeti tényezőkön kívül szerepet kap a bél-barrier funkciója is. Az autoimmun betegségek többségét az „áteresztő bél” jellemezi. )
• Krónikus fáradtság
• Szorongás, depresszió, hangulatingadozás
• Fibromyalgia
• Candidiasis, SIBO
• Makacs túlsúly
• Ízületi fájdalmak
• Memória- és figyelemzavarok

Hogyan alakul ki az áteresztő bél szindróma?

1. Genetikai okok

Vannak olyan emberek, akik születésüktől fogva gyengébb ellenállású bél-barrierrel rendelkeznek, így a környezeti tényezők sokkal hamarabb okoznak náluk áteresztő bél szindrómát, mint másoknál. 

2. Étrend

Az étrend erősen befolyásolja a bél mikrobiális összetételét és működését is. A táplálkozásnak meghatározó szerepe van a bél mikrobiom konfigurációjában, mivel a táplálékkomponensek jelentősen megváltoztathatják a gasztrointesztinális funkciókat, veszélyeztetve a bél barrier integritását. 

A különböző országok eltérő táplálkozási szokásai is leképeződnek a bélbetegségek előfordulási arányaiban. Az áteresztő bél szindróma jellemzően a nyugati országokban fordul elő, ahol a zsírokban és finomított szénhidrátokban gazdag étrend dominál. ​​Az alacsony rosttartalmú, magas cukor- és telített zsírokban gazdag ételek ugyanis gyengítik a bél-barriert.

3. Diszbiózis

A bélmikrobióta és az immunrendszer közötti dinamikus kölcsönhatások nagyon jelentősek a bélhomeosztázis fenntartása és a gyulladás gátlása, valamint a diszbiózis jelentőségének megértése szempontjából. A bélpermeabilitás szabályozásához kapcsolódóan számos funkciót tulajdonítottak a mikrobiomnak, többek között:

• a patogén baktériumok szaporodásának szabályozását, 
• az immunrendszer stimulálását, 
• a gazdaszervezet immunrendszerét moduláló és 
• a kolonociták számára tápanyag forrásként szolgáló rövid láncú zsírsavak termelését, valamint 
• az aminosavak és glükoszacharidok fermentációját. 

A bélmikrobióta egyensúlyhiánya megváltoztatja a szoros intercelluláris kötéseket (TJ), amelyek lehetővé teszik a kórokozók és toxinok átjutását a bélfalon. Emellett a nyálkahártyához kapcsolódó nyirokszövet (MALT) stimulációját indukálja a gyulladásos kaszkád (leukociták, citokinek és TNF-α) aktiválásával, krónikus gyulladásos folyamat elindításával. 

A mikrobióta összetétele az élet során folyamatosan változik, és számos tényező befolyásolja az összetételét. A kóros elérések jellemzően olyan faktoroknak köszönhetőek, mint az étrend, az életkor, a gének, a bevitt gyógyszerek, valamint a környezeti, fizikai és pszichológiai stressz. 

4. Fertőzések 

A fertőzések is nagy szerepet játszhatnak a bélbarrier működésének megzavarásában. A Helicobacter pylori baktérium például közismerten növeli a bélpermeabilitást. Emellett azt is megállapították, hogy olyan bakteriofágok, amelyeket korábban nem tekintettek patogéneknek, hatással lehetnek az áteresztő bél szindróma kialakulására. 

Ezeknek a bakteriofágoknak a kóros hatása a bélpermeabilitás növekedésében és a bakteriális komponensek transzlokációjában nyilvánul meg. A mikrobióta bakteriofágok általi fertőzése a vírusos betegségek új csoportját jelenti az emlősökben. További vizsgálatok szükségesek a bakteriofágok bélmikrobiótára gyakorolt hatásának leírására és a különböző humán kórképekben betöltött szerepének értékelésére.

5. Gyógyszerek

A makrolidok a gyermekek és felnőttek körében leggyakrabban alkalmazott antibiotikumok közé tartoznak. Kimutatták, hogy ezek hosszabb ideig történő fogyasztása gyermekeknél a bélmikrobióta megváltozásához vezetett, de számos más antibiotikum kapcsán is leírtak hasonló, kedvezőtlen változásokat. Ezenkívül más gyógyszerek, például a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID), az aszpirin vagy a paracetamol károsíthatják a gyomor- és bélnyálkahártyát, és gasztrointesztinális szövődményekkel járhatnak. 

Azoknál a betegeknél, akik tartósan használják ezeket a gyógyszereket, felszívódási zavarok alakulhatnak ki és megnőhet a bél áteresztő képesség is. 

Milyen betegségek kialakulásában lehet szerepe az áteresztő bél szindrómának? 

Sokat tudunk arról, hogy az áteresztő bél hogyan befolyásolja az emberek egészségét, de még mindig sok az ismeretlen, „fehér folt”. Egyes kutatók szerint az áteresztő bél szindróma állhat számos súlyos betegség hátterében, illetve más, már meglévő alapbetegségek tüneteit súlyosbíthatja (ilyen pl. a cöliákia, a gyulladásos bélbetegség, irritábilis bél szindróma, migrén, autizmus, asztma, atópiás dermatitis). 

1. Gyulladásos bélbetegségek

A gyulladásos bélbetegségek (IBD) közé sorolunk több krónikus betegséget, amelyek közül a Crohn-betegség (CD) és a fekélyes vastagbélgyulladás (CU)  a leggyakoribbak. 

A kettő elsősorban abban különbözik, hogy a bél mely területét érintik: az első a gyomor-bélrendszerben bárhol megjelenhet, bár elsősorban az ileumot (azaz a vékonybél harmadik szakaszát, amely a jejunum és a vastagbél között helyezkedik el) és a cecumot (vakbél, az ileum beszájadzása alatti rész, amely a jobb csípőárokban helyezkedik el) érinti.  

A CU ezzel szemben főként a vastagbélben és a végbélben jelentkezik. Bár az IBD-k pontos etiológiája ismeretlen, a bélgyulladás a barrier funkció megváltozásával jár együtt: megfigyelték, hogy az IBD-s betegeknél jelentősen magasabb a bélpermeabilitás, mint az egészséges személyeknél. 

2. Májbetegségek – nem alkoholos zsírmáj (NAFLD)

A májbetegségek területén végzett eddigi kutatások is azt mutatják, hogy a felborult bélflóra egyensúlyának szerepe van a nem alkoholos zsírmáj (NAFLD) progressziójában. A károsodott bél-barrieren keresztül bejutó toxikus anyagok olyan gyulladásos folyamatokat indítanak fel, melyek kedveznek a májzsugorodás egyes szövődményeinek kialakulásának.

3. Egyes típusú cukorbetegség

Egyes tanulmányok arra utalnak, hogy kapcsolat lehet a bél barrier diszfunkciója és az 1-es típusú diabetes mellitus között. 

Az 1-es típusú diabetes mellitusban szenvedő embereken végzett vizsgálatok a betegség kialakulása előtt is károsodott bélbarrier-funkciót és a zonulin termelődése miatt megnövekedett bélpermeabilitást mutatnak. Másrészt a legújabb vizsgálatok azt mutatják, hogy a mikrobák transzlokációja (Bakteriális transzlokáció alatt a gyomor-bél rendszer életképes baktériumainak vagy bakteriális termékeinek különböző, extraintestinalis szövetekbe jutása értendő.) hozzájárul az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásához. 

Az eredmények együttesen arra utalnak, hogy a bélpermeabilitás alapvető szerepet játszik az 1-es típusú cukorbetegség progressziójában.

4. Szívbetegségek 

A krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegeknél a laktulóz/mannit teszt során 35%-kal, a szukralóz teszt során pedig 210%-kal növekedett vékonybél áteresztő képességet találtak. Ezek a permeabilitás-növekedések összefüggésbe hozhatók voltak a betegség súlyosságával, a vénás pangás mértékével és a szérum C-reaktív fehérje szintjével (CRP). 

Emellett ezeknél a betegeknél magas endotoxin és gyulladásos citokin, például TNF és STNF-R1 szinteket találtak. Az ilyen betegek mikrobiomjának vizsgálata kimutatta, hogy az egészséges alanyokhoz képest hatalmas mennyiségű patogént, például Campylobactert, Salmonellát és Candidát tartalmaztak. 

Mindez arra utal, hogy a pangásos szívelégtelenséggel élő betegek esetén a barrierfunkció megváltozása baktériumok transzlokációját indukálhatja, és olyan gyulladásos citokinek termelődését válthatja ki, ami hozzájárul a szívbetegség kialakulásához.

5. Elhízás

Kutatások az elhízást a fokozott bélpermeabilitással hozták összefüggésbe. Rágcsálókkal végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy az elhízott egerekben a bélpermeabilitás, a plazma endotoxinok és gyulladásos citokinek szintje megnövekedett a nem elhízott egyedekhez képest. Emellett a magas zsírtartalmú étrend miatti elhízás a bélbaktériumok populációjának gyulladásos változásaihoz és a bélpermeabilitás növekedéséhez vezetett. 

Mindez azt jelzi, hogy az elhízás okozta gyulladás összefüggésbe hozható a bél barrier és a bél mikrobióta integritásának változásaival.

Diagnosztika: az áteresztő bél szindróma kimutatása

A betegség kapcsán az igazi kihívást az jelenti, hogy nehéz megmérni a bél-barrier funkciót, így igazából nem tudhatjuk, hogy mikortól tekintjük kórosnak a barrier áteresztő képességét. Vannak azonban próbálkozások ennek meghatározására, és a diagnosztikát segítő biomarkerek feltárására,

 2018 decemberében például a Psychoneuroendocrinology nevű nemzetközi újság egy olyan tanulmányt közölt, melyben 43 házaspár vett részt. A tanulmányban résztvevők véréből az LPS-kötő fehérje szintjét mérték, mely az áteresztő bél egyik biomarkere. Arra a következtetésre jutottak, hogy az egyetértésben, harmónikusan élő pároknál az LPS-kötő fehérje plazmaszintje alacsonyabb volt, tehát náluk kisebb eséllyel alakul ki a „szivárgó bél” szindróma, mint a családi konfliktussal terhelt házaspárok esetében.

A zonulin a bél áteresztőképességének másik biomarkere. Ez a fehérje a bélhámsejtekből szabadul fel, a sejtek közötti kapcsolat meglazításával teret enged bizonyos tápanyagoknak és molekuláknak, hogy felszívódhassanak (szerepe van például a cöliákiában zajló immunfolyamat kialakulásában is). A zonulin mennyiségét székletmintából lehet meghatározni, emelkedett szintje utalhat áteresztő bél szindrómára. 

Más lehetőségek is rendelkezésre állnak az áteresztő bél szindróma vizsgálatára, ezek: 

• Vizeletvizsgálat: ennek elvégzéséhez olyan oldatot kell inni, amely különböző méretű molekulákkal rendelkező, különböző típusú cukrokat tartalmaz, amelyek közül néhány általában nem szívódik fel a bélben. Ezután az elemzők megmérik a vizeletedben lévő cukorszintet, hogy lássák, melyek jutottak át a bélfalon. Ezt a módszert hívják laktulóz-mannit tesztnek vagy „áteresztő bél szindróma tesztnek”.
• Vérvizsgálat: a vizsgálat során a vérmintát elemzik, specifikus antitesteket és endotoxinokat keresnek.
• Biopszia: a bélszövetből vett mintát egy úgynevezett Ussing-kamrában vizsgálják. A vizsgálat elektromos áramot használ az ionszállítás mérésére a bél barrieren keresztül. 

Áteresztő bél szindróma kezelése – hogyan lehetséges?

A bélrendszer gyógyításáért nagyon sokat tehetsz, és a legtöbb krónikus betegség kezelésének az első lépése is egyben.  

Az alábbi, négy lépéses áteresztő bél szindróma étrendprogram rengeteget segíthet abban, hogy helyreállítsd a beleid működését. A tünetek súlyosságának csökkenése, illetve azok megszűnése tökéletes indikátorai lesznek az állapotod változásának. A teljes folyamat 1-6 hónapig tarthat, ennyi idő szükséges a teljes regenerációhoz. Íme az áteresztő bél szindróma gyógyítása természetesen – 4 lépésben. 

1. lépés: Elimináció

Szabadulj meg attól, ami árt neked! Kezdd a folyamatot egy két héten át tartó eliminációs diétával! Ehhez az optimális eredmény érdekében kérj segítséget egy táplálkozástudományi szakembertől!

Távolíts el az étrendedből és az életedből minden triggert, mindent, ami irritálhatja a bélfalat: gyógyszereket, allergéneket, és természetesen igyekezz minimalizálni a stresszt is! 

Ha candidiasissal diagnosztizáltak a közelmúltban, vagy laza széklettel/székrekedéssel küzdesz, érdemes ebben a fázisban konzultálnod az orvosoddal is, hogy megnézhessétek, hogy áll ez a probléma.

2. lépés: Helyettesítés

A bélnyálkahártya és a bélflóra egészsége kéz a kézben jár. Manapság mindannyiunk étrendjéből hiányoznak azok az alapvető fontosságú építő elemek, amelyek nélkülözhetetlenek ezek egészségéhez – különösen a rostok és a jó minőségű zsírok. 

Figyelj arra, hogy naponta legalább 6-8 adag zöldséget vagy gyümölcsöt, és legalább 1 adag teljes értékű gabonát fogyassz! Ha emellett napi 2-4 evőkanál olívaolajat, magvakat és egy fél avokádót is beépítesz az étrendedbe, sokat teszel a beleid egészségéért. 

Az alacsony FODMAP étrend sokat segíthet abban, hogy kezeld a tüneteidet. Ez egy általánosan javasolt diétás megközelítés mind a hagyományos, mind az integratív és funkcionális orvoslásban. A FODMAP egy angol mozaikszó, a következő szénhidrátok kezdőbetűiből összeállt rövidítés: Oligo-, Di, Monosaccharides and Polyols. Magyar megfelelője fermentálódó Oligo-, Di és Monoszacharidok, valamint Poliolok. 

Röviden ezek erjedő szénhidrátok, amik egyes esetekben bélpanaszokat okozhatnak az arra érzékenyeknek. A diéta lényege, hogy a magas FODMAP-tartalmú ételek helyett inkább alacsony FODMAP-tartalmúakat válasszunk. Tanulmányok kimutatták, hogy ez enyhítheti az éteresztő bél szindróma tüneteit. Az alacsony FODMAP diétáról többet megtudhatsz ebből a könyvből, elmélet, gyakorlat, rengeteg recepttel!

3. lépés: A bélflóra helyreállítása

A jó minőségű probiotikum elengedhetetelnül fontos a bélflóra regenerálásához. Fontos, hogy az általad használt készítmény mindenképpen tartalmazzon Lactobacillus és Bifidobacterium fajokat is, és legalább 10 milliárd telepformáló egységet (CFU) vigyél be vele naponta. 

A fermentált ételek, mint például a miso, a savanyúkáposzta, a kimchi, a savanyúságok különböző típusai kiválóan támogathatják ezt a lépést. Ha tudod fogyasztani, az organikus joghurtok is szóba jöhetnek, ha nem, fontold meg a növényi alapú készítmények vásárlását (kesu vagy kókusz joghurt például). 

4. lépés: Étrend kiegészítők

Az alábbi étrendkiegészítők 3-6 hónapon át szedhetőek, és segíthetnek a károsodott bélnyálkahártya regenerálásában:

• A kurkuma, az aloe vera, a mályva gyökér és a deglicirrizinált (DGL) édesgyökér kivonat a legkiválóbb étrendkiegészítők a bélnyálkahártya egészsége szemponjából. A legcélszerűbb kapszula vagy kivonat formájában fogyasztani, bár a kurkumát fűszerként is használhatod. Az édesgyökér például rágótablettaként is kapható, így gyerekeknek ideális választás (az aloe és az édesgyökér várandósság alatt nem fogyasztható).

• Cink: 5-10 mg/nap gyerekeknek 4-7 éves kor között, 10-20 mg/nap gyerekeknek 7-12 éves korig, 25-40 mg idősebb gyerekeknek és felnőtteknek.
• A-vitamin, karotinoidok, C, E vitamin és szelén. Ezek gyakran megtalálhatóak multivitaminokban is. Várandósság alatt érdemes ezeket terhes vitaminokkal bevinni.
• L-Glutamin por: 5-10 gramm por naponta kétszer egy hónapig (egyeztess a gyerekorvossal arról, hogy hogyan adagolható kisgyermeknek).

Ez a négy lépés óriási segítség lehet az áteresztő bél szindróma kellemetlen tüneteinek kezelésében.

Gyakori kérdések