Emberek milliói szenvednek az irritábilis bél szindróma (IBS) tüneteitől: bélgörcstől, puffadástól, székrekedéstől vagy éppen hasmenéstől. A megbetegedés a nőket kétszer olyan gyakran érinti, mint a férfiakat. Nem segíti a diagnózist, hogy a tünetek váltakozása, diverzitása igen gyakori – mindenkinél mások a domináns tünetek.
Egyes IBS-ben szenvedő nőknek napokig, hetekig, vagy éppen hónapokig tartó székrekedésük van, másoknak inkább laza a székletük. A székrekedés és a hasmenés váltakozása is rendkívül gyakori, sokszor pedig a székletürítés nélküli görcsös székelési inger okozza a legmakacsabb problémát.
A puffadás extrém mértékeket is ölthet: olykor akár 6-7 hónapos terhesnek is tűnhetnek az IBS-ben szenvedő nők a bélgázok miatt.
Az IBS tünetei – Miért és mikor?
A probléma olyan gyakori, hogy a gasztroenterológiai vizsgálatra utalt betegek 30%-a az IBS tüneteit mutatja. Talán nem lepődtök meg azon, hogy mivel az IBS a nőket érinti nagyobb arányban, még a közelmúltban is azt állították, hogy a probléma alapvetően pszichés eredetű. Tehát ez is, mint annyi minden más csak a fejükben létezik.
Ma már tudjuk, hogy az IBS-ben szenvedő betegek bélrendszerében az idegek és az izomrostok érzékenyebbek, mint azokéban, akiknek nincs ilyen problémájuk. Ez azt jelenti, hogy sokkal érzékenyebben reagálnak bizonyos ingerekre, ideértve egyes ételeket, az olyan kémiai anyagokat melyek a stressz során keletkeznek, és természetesen a hormonális változásokat is.
Természetesen lehetséges, hogy az IBS tünetei csak bizonyos helyzetekben jelennek meg, például vizsga, állásinterjú vagy randevú, esetleg nyilvános beszéd előtt – stresszesebb szituációkban. Ez azonban nagyon változó. Válhatnak teljesen rendszeressé is, naponta többször kényelmetlenséget, fájdalmat okozva, a diagnosztizálatlanság pedig erősíti a tünetekhez kapcsolódó reményvesztettséget. A legtöbb IBS-ben szenvedő betegnél egyébként a tünetek rendszeresen fennállnak, mindenféle nyilvánvaló érzelmi kiváltó ok nélkül.
A legtöbb IBS-ben szenvedő beteg arról számol be, hogy a tüneteik étkezés után jelennek meg, vagy akkor súlyosbodnak. Sok nő esetében a menstruáció kezdete triggereli az IBS-t is, azaz a vérzés közeledtével gyakrabban jelentkeznek a kellemetlen panaszok.
Vannak, akiknek olyan jelentős problémákat okoz az IBS miatti puffadás és a székletürítés zavarai, hogy szoronganak a társas események miatt. Ilyenkor a mindennapi tevékenységek is, mint mondjuk lemenni a zöldségeshez, vagy egy kicsit messzebbre utazni, kivitelezhetetlenné válnak – azaz az életminőség jelentősen romlik.
Az IBS kezelése szokásosan különféle gyógyszerek alkalmazását jelenti. Az görcsoldó szerektől kezdve, a hashajtókon át, egészen az antidepresszánsokig és szorongáscsökkentő gyógyszerekig. Ezek mind enyhítik a tüneteket, de nem jutnak el a kiváltó okokhoz, azaz azokhoz a tényezőkhöz, amelyek a bélrendszer túlérzékenységének és ingerlékenységének alapjául szolgálnak.
A jó hír az, hogy az IBS nem okoz maradandó sérülést a belekben és nem vezet veszélyes vagy életet fenyegető betegséghez, de mindenképpen egy borzasztóan kellemetlen és a mindennapi életet megkeserítő problémáról beszélünk.
Az IBS okai – a négy kiváltó ok
Az IBS-nek négy kiváltó oka valószínűsíthető:
- a táplálkozás,
- az ételintolerancia,
- a stressz
- és a diszbiózis.
Ezek fennállhatnak egyidejűleg, külön-külön, vagy különböző kombinációkban is. Az okok természetesen sokszor összefüggenek. Például lehet, hogy érzékenyebbek vagyunk a tejtermékekre, mint ahogy azt gondoltuk, ez puffadást okoz, székrekedést vagy éppen hasmenést. Idővel ez az intolerancia gyulladást okoz a bélrendszerben, mely diszbiózishoz vezet (a bélflóra egyensúlyának felborulása). Ez a későbbiekben fruktóz intoleranciához vezet, ami még több bélgázt, puffadást és laza székletet eredményez.
Hamarosan külön beszélünk ezekről a kiváltó okokról. Arról is beszélünk majd, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy visszaállítsuk az egyensúlyt, s így magunk mögött hagyjuk azt az életet, mely folyamatosan az emésztési problémák körül forog.
Lássuk az IBS mögött húzódó négy fő okot!
1. Táplálkozási tényezők
A székrekedéssel járó IBS
A magas fehérjetartalmú, de a gyümölcsökben, zöldségekben és teljes kiőrlésű gabonákban, tehát rostokban szegény táplálkozás székrekedést okozhat. Tehát, ha túlnyomórészt székrekedésünk van, akkor növeljük a gyümölcsök, zöldségek, különösen a magas rosttartalmúak bevitelét. Ilyenek a főtt leveles zöldségfélék, például a kelkáposzta, a salátafélék vagy a brokkoli. Magas rosttartalmú gyümölcsök közül pedig az almafélék támogathatják igazán hatékonyan a bélrendszer működését.
- Növeljük a rostbevitelt. (Megfelelő cél lehet a napi 30-35 gramm). Együnk sokféle zöldséget, ideálisan 2 adagot étkezésenként, és ha tehetjük nassoláskor is fogyasszunk zöldséget. Például friss nyers zöldségeket. Egy-két zöldséget gyümölccsel is helyettesíthetünk.
- Tehetsz naponta 1-2 evőkanál lenmagot a turmixodba, vagy a salátádra, így növelve a rostbevitelt.
- Hasznos lehet, ha elalvás előtt beveszünk 300-600 mg magnézium-citrátot, hogy a bélrendszerünk szabályosan működjön. (Kezdjük alacsonyabb dózissal, aztán alakítsuk úgy, egészen addig emelve vagy csökkentve a dózist, hogy bélműködésünk könnyeddé és szabályossá váljon).
- Ehhez adjunk még naponta probiotikumot, ami segíti a bélrendszer motilitását, hiszen a székrekedéssel járó IBS esetében a bélmozgások is lelassulnak.
Egyes ételek egészséges emberek esetében is kiválthatnak székrekedést. Ilyenek a koffein, a zsíros ételek és az alkohol. Figyeljünk ezekre, hogy okoznak-e problémát, és ha igen, kerüljük ezek fogyasztását.
IBS laza széklet esetén
Ha az IBS miatt nálad a hasmenéses tünetek dominálnak, akkor éppen a gyümölcsök és a zöldségek lehetnek számodra problémásak, különösen azok, amelyeknek magas a fruktóz tartalma.
Ha a magas rosttartalmú étrend problémát okoz, akkor:
- Próbálj meg 3 hétig olyan diétát követni, ami teljes mértékben kiiktatja a fruktózt az étrendedből. Nézd meg, hogy ez segít-e!
- Szedjünk naponta emésztést segítő enzimet és probiotikumot, hogy a szervezetünk többféle ételt tudjon tolerálni. Az enzimek és a baktériumok segítenek a cukrok és a zsírok lebontásában.
Meglepően sok étel tartalmaz fruktózt, tehát szigorúan kövesd a fruktózmentes diétát, és vezesd a táplálkozási naplót. Így nyomon tudod követni a tünetek alakulását.
2. Ételintolerancia
Tudjuk az IBS-ről, hogy túlérzékenységet okoz a zsigerekben. Tehát az IBS-ben szenvedő betegek bélfala különösen érzékennyé válik. Ezt okozhatja, vagy éppen súlyosbíthatja a bélfal gyulladása is. A bélrendszer gyulladásának egyik leggyakoribb oka pedig az ételérzékenység. Ezért kiemelten fontos, hogy beazonosítsuk azokat az ételeket, amelyek problémát okoznak.
A leggyakoribb bélirritációt okozó ételek azok, amelyek luteint tartalmaznak (ilyenen a búza, az árpa vagy a rozs tartalmú ételek), illetve a glutén keresztreakciót kiváltó gabonák, különösképpen a kukorica és a tejtermékek, ideértve a joghurtot, a sajtot és más tejet tartalmazó termékeket is. (Kivételt képez a vaj, melyet általában jól tolerál a szervezet.)
Megjegyzendő, hogy az IBS-el diagnosztizált emberek közül sokan lehetnek nem diagnosztizált cöliákiásak. Ha kiveszed a glutént az étrendedből és így a tüneteid javulnak, akkor mindenképpen gondolj a cöliákiára is.
A legalább 4 hétig folytatott eliminációs diéta , gyógyítja a bélfalat, és több ételre vonatkozóan is enyhíti az érzékenységet. Lehetséges azonban, hogy a gluténra vagy a tejtermékekre véglegesen érzékenyek maradunk, így azokat végleg ki kell hagynunk étrendünkből. Az eliminációs diétát követő visszaterhelés segíthet ennek eldöntésében.
3. Stressz
Ha érezted valaha úgy, hogy „nem tudsz valamit megemészteni”, esetleg „gyomorideged” volt, akkor valószínűleg nem lepődsz meg azon, hogy a tudomány minden kétséget kizáróan bizonyította, hogy közvetlen kapcsolat van az agy és a belek között. A bélrendszer idegei ugyanonnan indulnak fejlődésnek az embrionális élet során, ahonnan az agy és a gerincvelő idegei is, és a későbbiekben, felnőtt korban is kapcsolatban maradnak egymással. Ennek eredményeképpen azok a kémiai anyagok, amelyek hatással vannak az idegrendszerre, a hangulatra és az érzelmekre, hatással lesznek a bélrendszerre is.
Akik IBS-ben szenvednek, azoknál ez a kapcsolat még érzékenyebb, ráadásul az összefüggés fordítva is fennáll, a bélrendszer tünetei is hatással lehetnek az érzelmekre. Az IBS tüneteivel küzdőknek emiatt óriási segítséget jelenthet egy olyan eszköztár, amely hatékonyan kezeli a hétköznapok stresszét.
A különböző relaxációs technikák mind alkalmasak erre. Jó ha tudod, hogy ehhez nem szükséges órákon át egy helyben ülnöd, és csukott szemmel mélyeket lélegezni. A relaxáció alatt inkább egy tanulási folyamatot értünk, melyben képessé válsz egy kiegyensúlyozott tudatállapotot fenntartására, bizonyos gondolatok, képek, vagy mély légzés segítségével. Így megnyugtathatod magad, fókuszálhatsz az érzelmeidre – ez pedig hatással lesz az IBS tüneteire is.
Étkezés előtt és közben is figyeljünk a tudatos jelenlétre: együnk lassan és nyugodtan, élvezzük az ételt. Ne együnk mohón, mert az a későbbiekben a tünetek romlásával járhat.
Természetesen fontos, hogy amennyiben a szokásos élettel együtt járó stresszorok mellett súlyosabb, elhúzódó, makacs gondokkal küzdesz, kérj segítséget.
Az „Alacsony FODMAP” az irritábilis bél szindróma (IBS) esetén
Ha megoldásokat kerestél az IBS-re, valószínűleg hallottál már az alacsony FODMAP diétáról, mivel ez egy általánosan javasolt diétás megközelítés mind a hagyományos, mind az integratív és funkcionális orvoslásban. A FODMAP egy angol mozaikszó, a következő szénhidrátok kezdőbetűiből összeállt rövidítés: Oligo-, Di, Monosaccharides and Polyols. Magyar megfelelője fermentálódó Oligo-, Di és Monoszacharidok, valamint Poliolok.
Röviden ezek erjedő szénhidrátok, amik egyesesetekben bélpanaszokat okozhatnak az arra érzékenyeknek.
A diéta lényege, hogy a magas FODMAP-tartalmú ételek helyett inkább alacsony FODMAP-tartalmúakat válasszunk. Tanulmányok kimutatták, hogy ez enyhítheti az IBS tüneteit, többek között akkor is, ha az endometriózissal társul.
Az alacsony FODMAP diétáról többet megtudhatsz ebből a könyvből, elmélet, gyakorlat, rengeteg recepttel!
4. „Diszbiózis”
A nyugati orvoslás pár évtizeddel ezelőttig keveset foglalkozott a mikrobiom egészségben betöltött szerepével. A mikrobiom olyan baktériumok és egyéb organizmusok tömege, melyek a belekben élnek. (Számuk egyébként több százszorosa lehet a testi sejtek számának.) Részben emiatt nem sikerült még a hagyományos orvoslásnak felfedeznie az IBS hatékony gyógymódját sem.
Ugyanakkor, ahogy egyre többet tudunk meg az étkezés, az életmód és a stressz mikrobiomra gyakorolt hatásáról, annál inkább megismerjük, hogy a diszbiózis, vagyis a mikrobiomok egyensúlytalansága, hogyan járul hozzá az IBS kialakulásához.
Ha nő a bélgáz mennyisége és puffadsz, különösen, ha ez étkezések után rosszabbodik, akkor valószínű, hogy diszbiózissal nézel szembe. Mi a diszbiózis? Ez azt jelenti, hogy a beleid flórájának optimális egyensúlya felborult, túl sok ártalmas bélbaktérium van, és túl kevés jó. Ezt okozhatja a nem ideális étrend, különösen a rostokban gazdag zöldségek hiánya, az antibiotikumok és egyéb gyógyszerek, például az ibuprofen és a PPI-k (protonpumpa gátlók, pl. az omeprazol, pantoprazol, esomeprazol stb.), amelyek hatással vannak a bélre és a bélflóra egészségére.
Az IBS felismerése, az IBS kezelése természetesen és az okozó tényezők korrigálása
Amikor azonosítjuk az IBS-t kiváltó okokat, az első dolog, amit meg kell tanulnunk, az az, hogy felismerjük az összefüggéseket. El kell kezdenünk megfigyelni, hogy mikor jelennek meg a tünetek, hiszen eközben információt szerezhetünk arról, hogy mi lehet esetünkben az IBS gyökéroka is.
A kiváltó okok azonosításához az egyik leghatékonyabb eszköz az 5 napos táplálkozási napló. Vezesd pontosan, hogy mit és mikor ettél, a legapróbb nassolnivalókat is, és figyeld meg, hogyan érzed magad 15 perc-1 óra elteltével.
Ha beazonosítasz néhány összefüggést, rájössz, hogy az IBS közel sem olyan makacs és kemény, mint amilyennek először hajlamos mutatni magát. Idővel pedig, ahogy gyógyul a bélrendszered, már sokkal kevesebb olyan kiváltó ok lesz, amit el kell kerülnöd, és egyre közelebb kerülhetsz a korlátozásoktól mentes, nyugodtabb mindennapokhoz.
Ahogyan fentebb is írtuk: valóban nagyon sokszínű állapotról van szó. Ebben a cikkben az általánosságokat tekintjük át, hogy némi rálátást kapja arra, nálad milyen tényezők játszhatnak közre a tünetek kialakulásában.
A bélflóra javításának és az IBS gyógyításának legfontosabb módszerei a következők:
- Iktassuk ki azokat a gyógyszereket, amelyek negatívan befolyásolják a bélflórát és a bélrendszer egészségét.
- Fogyasszunk rendszeresen fermentált ételeket. (Savanyúkáposztát, kimchit, misot, és ha nem vagyunk rá érzékenyek, akkor joghurtot és kefirt.)
- Naponta szedjünk probiotikumot, mely tartalmaz Lactobacillus és Bifidobaktérium fajokat.
Néha az is szükséges lehet, hogy gyógynövényekkel csökkentsük a káros baktériumok számát. Ilyen gyógynövények az oregánó, vagy a kakukkfű esszenciális olaj pl. Ezek, illetve gyógyszeres kezelés használatához mindenképpen szakorvossal egyeztess!
Mikor szükséges az orvosi vizsgálat?
Ha véres a székleted, akkor nagyon fontos, hogy beszélj egy orvossal, mert ez azt jelzi, hogy többről lehet szó, mint az IBS. A különböző gyulladásos bélbetegségek, mint például a Crohn-betegség vagy a Colitis ulcerosa is okozhat véres székletet, míg az IBS esetén ez nem jellemző. A széklet ürítésének erőltetése aranyeret okozhat, ez szintén járhat véres széklettel. A székletben megjelenő vér mindig alarmírozó jel és feltétlen igényli a kivizsgálást!
Dr Varga Zsuzsanna
