Az új eredmények a kutatások megismételhetőségével kapcsolatos kihívásokra is megoldást jelenthetnek
Hogy a mikrobiom óriási jelentőséggel bír az általános egészségünk megőrzése szempontjából, az régóta ismert tény. Mára számtalan olyan tényezőt ismertek fel a kutatók, amelyek mind hatással vannak a bélflóra állapotára. A legnyilvánvalóbb természetesen az étrend és az életmód, de a mikrobiom egészségére hat az edzés illetve a genetika is. A Kaliforniai Egyetem kutatói most egy új perspektívára hívják fel a figyelmet: kutatásaik eredményei szerint a napszak is hatással lehet a bélflóra összetételére. A friss eredmények ráadásul olyan fontosnak tűnnek, hogy az Amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet kötelezővé szeretné tenni a vizsgálati eredmények publikálása során, hogy azokban a vizsgálat pontos időpontját is közöljék. De miért ilyen egetrengető ez a kérdés?
A reggeli mikrobiom nem ugyanaz, mint az esti
A Nature Metabolism című szaklapban megjelent új cikk arról számol be, hogy a napszakok változásai olyan jelentősen megváltoztatják a mikrobiomot, hogy reggel és este tulajdonképpen teljesen más baktériumok népesíthetik be azt. Miért van ennek hatalmas jelentősége? Mert ez azt jelenti, hogy az a kutató, aki egy reggel gyűjtött székletmintát elemez, adott esetben teljesen más következtetésekre juthat, mint az a kutató, aki egy közvetlenül vacsora előtt gyűjtött székletmintát vizsgál meg. A UC San Diego tudósai szerint ez a változékonyság akadályozta meg a bélmikrobiom kutatóit abban, hogy egymás kísérleteit meg tudják ismételni – ami viszont nagyon fontos kritérium a kutatások megbízhatóságával kapcsolatban.
Egészséges bélrendszerről és emésztésről ebben a cikkben olvashatsz.
A megismételhetőség jelentősége a kutatásokban
“Könnyen lehet, hogy az eddig megmagyarázhatatlannak tűnő variabilitás és a megismételhetőség hiánya annak a ténynek tudható be, hogy a mikrobiom összetétele a nap folyamán változik, abban különböző időpontokban a mikrobák különböző populációi dominálnak” – mondta Amir Zarrinpar gasztroenterológus, a UC San Diego School of Medicine docense és a tanulmány vezető szerzője. “Azt találtuk, hogy a mintavétel időpontja drámaian befolyásolhatja, hogy mely mikrobák mutathatóak ki, emiatt pedig azt is, hogy milyen következtetéseket vonhatunk le a vizsgálat tárgyát jelentő kérdéssel kapcsolatban”.
Hogy egy kutatást milyen ok hív életre, az nagyon változó lehet. A leghagyományosabb kiinduló pont egy felmerülő konkrét kérdés, amelyre a kutatók választ keresnek. Van azonban olyan kutatás is, amelynek célja valamilyen tudományos tény felismerése és leírása – ebben az esetben a megismételhetőség nagyon jelentős kritérium. A bél mikrobiom kutatásai gyakran ebbe a második kategóriába esnek, és az eddig publikált cikkek sajnos igen gyakran bizonyultak megismételhetetlennek, jelentősen csökkentve ezzel a kutatások értékét.
Ebben a frissen publikált kutatásban korábban közétett studyk elemzéseit hasonlították össze, és arra jöttek rá, hogy a mikrobiomban a napszaktól függően erőteljes változások következhetnek be, amelyek az étrendhez hasonló mértékben befolyásolhatják a mikrobiom összetételét. “Azt találtuk, hogy mindössze négy órával azután, hogy egy egér elfogyasztja a reggelijét, mikrobiomjának közel 80 százaléka átalakul” – mondta Zarrinpar.
Zarrinpar-t egy kollégájával folytatott beszélgetés inspirálta a tanulmány elkészítésére. “Elmondta, hogy a laboratóriumában egy kollégája átvett egy kísérletet, amelyet valaki más kezdett el. A kutató azzal szembesült, hogy az előző gyakornok egyetlen eredményét sem tudta megismételni, ami természetesen megkérdőjelezte az elődje kutatásának validitását” – mondta Zarrinpar. “Ez arra késztette őket, hogy megvizsgálják a kutatás körülményeit. Ekkor jöttek rá, hogy egy baktérium, amelynek jelenléte tulajdonképpen uralkodó volt az ő eredményeikben, a nap folyamán csak később jelenik meg a mintákban. A kutatások megismételhetőségéhez tehát elengedhetetlen, hogy a nap ugyanazon szakaszában történjen a mintavétel.”
Hogyan tovább?
Zarrinpar és kutatócsoportja tehát olyan eredményeket publikált, amelyek óriási segítséget jelenthetnek a jövőben a mikrobiommal kapcsolatos kutatások tervezésében. Tekintve, hogy a bélflóra egyensúlyzavarai számtalan betegség gyökérokaként jelennek meg, nagyon fontos, hogy minél hamarabb minél pontosabb eredmények legyenek a kezünkben. Ez a study ezen az úton jelent egy óriáslépést a cél felé.
Ha a bélrendszer egészségéről olvasnál még, akkor ajánljuk a következő cikkeinket:
