A menopauza 10 tünete

A menopauza 10 tünete - így ismerheted fel - Funkcionális Orvoslás

Tartalomjegyzék

“A menopauza valójában nem kizárólag egészségügyi kérdés, amelyet csak gyógyszerekkel lehet kezelni. Sokkal inkább egy fejlődési átmenet, amely elengedhetetlenül fontos volt fajunk sikeres túléléséhez. Az, hogy a nők hogyan élik meg, nagymértékben – bár nyilvánvalóan nem teljes mértékben – attól függ, hogy milyen hiedelmeik és elvárásaik vannak önmagukkal és a testükkel szemben.”

A fenti idézet Susan P. Mattertől származik, aki a University of Georgia történész professzora. Szebben nem lehet megfogalmazni, mi is a menopauza: fejlődési átmenet, a női reproduktív kontinuum utolsó állomása. Ebből egyenesen következik az is, hogy lezajlásának mikéntje nagymértékben függ attól, hogy a reproduktív évek alatt hogyan bántunk a testünkkel és a hormonrendszerünkkel. Ebben a cikkben bemutatjuk a leggyakoribb menopauza tüneteket.

Mi az a menopauza?

A menopauza / klimax / változókor a reproduktív évek végét jelző esemény, a női ciklus működésének megszűnése. Akkor beszélünk menopauzáról, ha legalább 12 hónapon keresztül elmarad a menstruáció. 

A menopauza ideje genetikai tényezők által nagyon erősen befolyásolt, de jellemzően 45 és 55 éves kor között zajlik le (átlagosan 51 éves korban). A menopauzát megelőzi a perimenopauza időszaka – ez az átmenet akár 10 éven át is tarthat, azaz a tüneteit legkorábban 35 éves korodtól tapasztalhatod magadon.  

Miért fontos ennyit beszélni a korról? Nos, főként azért, mert láthatod, hogy az első ciklusod és a perimenopauza közötti időszak nem is olyan hosszú! Ez a nagyjából 25 év azonban alapvetően fogja meghatározni azt, hogy milyen lesz az életminőséged a perimenopauza idején és a menopauzában. 

Ha megtanulsz gondoskodni a hormonrendszeredről, annak az előnyei ezerszeresen túlnyúlnak a hormonális működések fénykorának gondolt termékeny éveken. A korai döntéseid meg fogják határozni a szíved, a keringésed, az agyad, és a csontozatod/izomzatod egészségét idősebb korodban. Elképesztő, ugye? Nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy bármennyire is fiatal vagy, a testeddel kapcsolatban hozott mai döntéseidet ilyen perspektívából kell szemlélned. 

A változókor testi tünetei

Hogy a menopauza testi tüneteket okoz, az teljesen normális, ezekért az ösztrogénszint drasztikus csökkenése felel. Lássuk, hogy pontosan melyek ezek a tünetek! 

1. Menstruáció elmaradása

A menopauza definíció szerint akkor veszi kezdetét, amikor a menstruációd legalább 12 hónapja szünetel. Ha már menopauzában vagy, nem szabad, hogy vérzésed legyen.

Ha bármilyen vérzést tapasztalsz – még ha csak pecsételő vérzésről van is szó -, fordulj orvoshoz. Ki kell zárni a komolyabb okokat, például a rákos megbetegedéseket.

Mi okozhatja a menstruációt, vérzést menopauza után?

Számos állapot vezethet menopauza utáni vérzéshez:

  1. Polipok: Ezek a szövetszaporulatok a méhében vagy a méhnyakcsatornában, illetve a méhnyakon jelennek meg. Általában nem daganatos megbetegedések, de okozhatnak pecsételést, erős vérzést vagy szex utáni vérzést.
  2. Endometrium atrófia (a méhnyálkahártya elvékonyodása): A méhnyálkahártya az a szövet, amely a méhet béleli. Olyan hormonokra reagál, mint az ösztrogén és a progeszteron. A menopauza utáni alacsony hormonszintek miatt túlságosan elvékonyodhat. Ez vérzést válthat ki.
  3. Az endometrium hiperplázia (a méhnyálkahártya megvastagodása): A menopauza után túl sok ösztrogén és túl kevés progeszteron lehet. Ennek következtében a méhnyálkahártya megvastagszik, és erősebb vérzést okozhat. Néha a méhnyálkahártya sejtjei rendellenessé válhatnak. Ez rák kialakulásához vezethet, ezért minél hamarabb érdemes kivizsgálni a vérzés okait.
  4. Hüvelyi sorvadás (a hüvely szövetének elvékonyodása): Az ösztrogén segít megőrizni a szövetek egészségét. A menopauza után az alacsony ösztrogénszint miatt a hüvely falai elvékonyodhatnak, kiszáradhatnak és gyulladásba kerülhetnek. Ez gyakran vezet vérzéshez a szex után.
  5. Daganatok: A menopauza után a vérzés az endometrium- vagy méhrák leggyakoribb tünete. Jelezhet hüvely- vagy méhnyakrákot is.
  6. Nemi úton terjedő betegségek: Néhány, például a klamídia és a gonorrhea, pecsételést és vérzést okozhatnak a szex után. A herpeszes sebek is vérezhetnek.
  7. Gyógyszerek: A vérzés gyakran bizonyos gyógyszerek, például a hormonterápia, a tamoxifen és a vérhígítók mellékhatása.

Normális a vérzés a perimenopauza alatt?

A menopauza előtti éveket perimenopauzának nevezzük. Ez idő alatt a hormonok megváltoznak. A menstruációd a szokásosnál erősebb vagy enyhébb lehet. Előfordulhat pecsételés is. Ez normális. Ha azonban a vérzésed erős vagy a szokásosnál hosszabb ideig tart, beszélj az orvosoddal. Akkor is érdemes kivizsgáltatnia magad, ha szex után vérzel.

2. Vérzészavar

A perimenopauza idején a menstruáció rendszertelenné válhat: a vérzések közötti idő lerövidül, enyhe és nagyon erős vérzések váltakozhatnak, tulajdonképpen mindenféle ingadozás megjelenhet a ciklusod hosszában és a vérzésed erősségében. Fontos azonban, hogy ezek hátterét mindig feltérképezd: a perimenopauza idején nagyon gyakran alakulnak pajzsmirigy betegségek például, de előfordulhatnak miómák is – ezeket mindig ki kell zárni, mielőtt a menopauzát tesszük felelőssé a vérzészavarokért. 

3. Változókori fejfájás

Az ösztrogén szint váltakozásai a ciklusod során is okozhatnak migrénes fejfájást – egyértelmű tehát, hogy a menopauza idején is számíthatsz migrénre, akár úgy is, hogy korábban soha nem találkoztál vele (ezt nevezzük „menopauza fejfájásnak”). 

Mivel a ciklusok rövidülnek a menopauza felé közeledve, ezek a migrének sajnos egészen gyakoriak is lehetnek. A jó hír az, hogy amint a ciklusod működése leáll, nagyon nagy eséllyel megszabadulsz a migrénektől is. Ha a rohamok nagyon megnehezítik a napjaidat, mindenképpen érdemes konzultálnod neurológussal a migrén gyógyszeres kezelését illetően! 

4. Változókor tünetei mellben

Nagyon gyakori tapasztalat a menopauza idején a fájdalmas, duzzadt, égő érzés a mellekben. Rengeteg nő panaszkodik ebben az időszakban arra, hogy mell viszketést, mell feszülést tapasztal – kicsit mintha az egész élet a PMS időszakában telne, ugye? Mire figyelj? Ha átlátszó, esetleg sárgás-véres váladékozást tapasztalsz a mellbimbókból, ha gyulladt, vöröses folt jelenik meg a melleden, vagy ha kemény csomót tapintasz a melledben mindenképpen fordulj orvoshoz. Ne feledkezz meg a mellrákszűrésről sem – az ultrahang vagy a mammográfia mellett a folyamatos önellenőrzés is nagyon fontos: ezt érdemes minden hónap azonos napján elvégezni, rendszeresen, hogy a lehető leghamarabb megtanuld, milyen a te melleid tapintása. Így fogod tudni a legbiztosabban észlelni az esetleges eltéréseket. 

5. Intim tünetek

A menopauza intim tünetei közé soroljuk a hüvelyszárazságot, viszketést, irritációt és/vagy a fájdalmas közösüléstr (ún. dyspareunia). Ezek mind-mind gyakori tünetei a hüvely menopauzához köthető szerkezeti változásainak. 

Ezek a különböző hüvelyi fertőzések fokozott kockázatához is vezethetnek. Mi történik? Az ösztrogén szint csökkenése miatt a hüvely nyálkahártyája elvékonyodik, keringése megváltozik, szárazabbá és kevésbé rugalmassá válik. Ezek a változások is elindulnak a perimenopauzában. 

6. Izzadás, változókori hőhullámok

A csökkenő ösztrogén szint hatással van az agy hipotalamusz nevű részére is, amely a test hőszabályozásáért felel. Az eredmény? A menopauzába lévő nők közel 70 százalékát érintő, akár súlyos mértékeket is öltő éjszakai izzadás és hőhullámok. 

7. Súlygyarapodás

A megmagyarázhatatlan súlygyarapodás egyik gyakori oka a menopauza és a perimenopauza. Ez utóbbi már akár 35-40 éves kor között is elkezdődhet, ezért abszolút ne gondold ezt az idős nők problémájának! 

A menopauza (kisebb mértékben akár a perimenopauza is) olyan hormonális változásokat idéz elő, amelyek alapvetően változtatják meg a testösszetételt: a csonttömeg csökken, az izomtömeg is, és elkezdődik a has körüli zsírszövet gyarapodása. Az izomtömeg csökkenése önmagában lassítja a szervezetünk anyagcsere folyamatait, tehát kiváló talajt biztosít a súlyunk gyarapodásához. Az ösztrogén szint ingadozása, majd végsősoron drasztikus csökkenése pedig inzulinrezisztenciát okozhat azokban is, akik mindaddig nem voltak rá hajlamosak.  

8. Alacsony libidó

A tesztoszteron és az ösztrogén szintjének csökkenése önmagában is okozhat alacsony libidót, a hüvelyszárazság pedig közvetetten befolyásolhatja a szexuális vágy mértékét a menopauza idején. 

A menopauza 10 tünete - így ismerheted fel - Funkcionális Orvoslás

A változókor lelki tünetei – az ösztrogén hatása az agyra

Bár a menopauzát jellemzően a petefészkek és a reproduktív szervek működéséhez kötjük, a kapcsolódó tünetek egy jelentős része – a hőhullámok, az éjszakai izzadás, az álmatlanság, a memóriazavar, a depresszió, a szorongás – nem a petefészkek működéséhez kapcsolódik, hanem az idegrendszeréhez. Miért és hogyan van hatással az agyunkra a menopauza?

Az agy és a petefészkek párbeszéde

Nos, először is: az agyunk és a petefészkek nem függetlenek egymástól – mindkettő a neuroendokrin rendszer része, ráadásul közvetlen kapcsolatban állnak. A kapcsolatot pedig sajátos kommunikáció útján tartják fenn egymással: az agy beszél a petefészkekkel, a petefészkek pedig válaszolnak neki, női létünk minden egyes napján. Innen már könnyen belátható, hogy a petefészkek egészsége masszívan összefügg az agy egészségével, és fordítva: az agy egészségének fenntartásában kritikus jelentősége van a petefészkek normál működésének. 

A petefészkek által termelt hormonok tehát nemcsak a reprodukcióban, hanem az agyműködés szabályozásában is részt vesznek – az ösztrogén, egészen pontosan az ösztradiol például kulcsfontosságú az agy energia termelési folyamatainak szabályozásában.

Sejtszinten tehát arról van szó, hogy az ösztrogén arra készteti az idegsejteket, hogy glükózt égessenek az energia előállítása érdekében. Ha az ösztrogénszint magas, akkor az agy energiafelhasználása is magas. Ha azonban az ösztrogénszint csökken, az idegsejtek “lassulni” kezdenek és ennek hatására gyorsabban öregszenek. Tanulmányok azt mutatják, hogy ez a folyamat az amiloid plakkok, vagyis az Alzheimer-plakkok kialakulásához is vezethet, ez pedig az Alzheimer-kór egyik fő jellemzője.

Ezek a hatások bizonyos agyi régiókban erősebbek, például a hipotalamuszban, amely a testhőmérséklet szabályozásáért felelős. Ha az ösztrogén nem aktiválja megfelelően a hipotalamuszt, az agy nem tudja megfelelően szabályozni a testhőmérsékletet – ez okozza a hőhullámokat. 

De ott van például az agytörzs, amely az alvásért és az ébrenlétért felelős. Ha az ösztrogén nem aktiválja megfelelően az agytörzset, akkor alvászavarok alakulhatnak ki. Vagy az amygdala, az agy érzelmi központja, közel a hippokampuszhoz, az agy memória központjához. Amikor az ösztrogénszint csökken ezekben a régiókban, az hangulatingadozáshoz, vagy feledékenységehez vezethet. Így hat tehát a menopauza agy működésére. 

A menopauza időszakában az agy tehát átalakul, az átalakulásban pedig időt és támogatást igényel, enélkül sokkal kisebb sikerrel lesz képes alkalmazkodni. (Gyorsan szeretném hozzátenni, ha valaki esetleg a középkorú nők kognitív funkcióiért kezdett volna aggódni, hogy a kutatások során a kognitív teljesítményt is vizsgálták és egyáltalán nem találtak különbséget középkorú férfiak és középkorú nők teljesítménye között a menopauza előtt és után. Az eredményeinket pedig más tanulmányok is megerősítik.)

A menopauza 10 tünete - így ismerheted fel - Funkcionális Orvoslás

Mit tehetsz a menopauza tünetei ellen?

Nos, ahogy a bevezetőben is említettük, a legtöbbet akkor teheted, ha időben békét kötsz a testeddel, és elkezded az életmódbeli döntései meghozatala során figyelembe venni a női működéseid sajátosságait. Ahogyan a reproduktív években, úgy a változókor idején is több lehetőséged van a menopauza kezelésére: természetes módszerekre és hormonkészítményekre is tudsz támaszkodni ebben. 

Hormontartalmú menopauza gyógyszerek – igen vagy nem? 

Ez egy jogos és nagyon fontos kérdés. A lehető legrövidebb válasz jelenleg az, hogy a hormonterápia segíthet számos tünet, például a hőhullámok enyhítésében, más tüneteket azonban nem javít drasztikusan, és mellékhatásokat okozhat. 

Az orvosaddal egyeztetve, körültekintő kockázat-előny mérlegelést követően, a terápiás cél gondos kitűzése mellett azonban sokszor érdemes megfontolni a hormonterápiát (akár helyi formában is, az intim tünetek kezelésére). 

Életmód

Vitathatatlanul szükséges az életmódunk alapos felülvizsgálata. Az ételek, amelyeket eszünk, a fizikai aktivitásunk, az alvásunk, vagy még inkább az alváshiányunk, a stressz – mind-mind olyan dolgok, amelyek hatással lehetnek a hormonjainkra. Jó hatással, és káros hatással egyaránt. 

Vegyük például az étrendünket. Sokféle diéta létezik, de a tanulmányok kimutatták, hogy a mediterrán étrend képes leginkább támogatni a nők egészségét. Az ilyen étrenden élő nőknél sokkal kisebb a kognitív hanyatlás, a depresszió, a szívbetegségek, a stroke és a rák kockázata, és kevesebben tapasztalják a menopauzához kapcsolódó kellemetlenségeket (pl. hőhullámokat) is. 

Ami érdekes ebben az étrendben, hogy meglehetősen gazdag olyan élelmiszerekben, amelyek ösztrogéneket tartalmaznak fitoösztrogének vagy növényi ösztrogének formájában, azaz amelyek gyakorlatilag ösztrogénként viselkednek a szervezetünkben. (Néhány fitoösztrogént ugyan összefüggésbe hoztak a bizonyos daganatos betegségek kockázatával, de nem azokat, amelyek ebben az étrendben szerepelnek.) 

Az étrend tehát az ösztrogének pótlásának az egyik hatékony módja lehet, de ugyanilyen fontos, hogy kerüljük azokat a dolgokat, amelyek lenyomják az ösztrogén szintünket – különösen a stresszt. 

A stressz szó szerint ellopja az ösztrogéneket, mert a kortizol, ami a fő stresszhormon, erős kölcsönhatásban termelődik az ösztrogénekkel. Ha a kortizol szintje emelkedik, az ösztrogén szintje csökkennek. Ha a kortizol csökken, az ösztrogén megint emelkedik. A stressz csökkentése tehát szintén nagyon fontos. 

Ez mindössze néhány dolog, amit megtehetünk a testünk támogatása érdekében, a lehetőségek száma szerencsére jóval több ettől. Ezek mellett azonban fontos tudatosítanunk: ahogy a női hormonrendszer által előidézett többi jelenség, úgy a menopauza sem betegség. 

Azért óriási jelentőségű, hogy ezt a tévhitet felszámoljuk, mert nők millióinak életét keseríti meg a menopauza tüneteihez kapcsolódó betegségtudat, holott amit tapasztalnak gyakran nem más, mint átmenet egy új életszakaszba. Békére találni a testünkben olyan életciklusokon átívelő kihívás, amelyre a női életút minden pontján, a menopauza idején is próbára tesz minket.  Kellő türelemmel és a megfelelő szemlélettel azonban ekkora is megtapasztalhatjuk, hogy a testünk a mi érdekünkben dolgozik.  

Gyakori kérdések

Mikor számíthatok a menopauzára? 

A menopauza ideje genetikai tényezők által nagyon erősen befolyásolt, de jellemzően 45 és 55 éves kor között zajlik le (átlagosan 51 éves korban). A menopauzát megelőzi a perimenopauza időszaka – ez az átmenet akár 10 éven át is tarthat, azaz a tüneteit legkorábban 35 éves korodtól tapasztalhatod magadon. 

Melyek a menopauza leggyakoribb tünetei? 

– a menstruációs ciklus szabálytalanná válása majd elmaradása
– erős menstruációs vérzés
– migrénes rohamok 
– mellfeszülés, mellfájdalom
– hüvelyszárazság, gyakoribbá váló hüvelyi fertőzések 
– izzadás, hőhullámok 
– súlygyarapodás
– alacsony libidó
– memóriazavarok 
– pánikrohamok, szorongás, depresszió 

Mit tehetek a menopauza tüneteinek enyhítéséért? 

Természetes és hormonális szerekkel történő kezelési lehetőségek egyaránt rendelkezésre állnak a kellemetlen tünetek csökkentésére.

Image 1 for category MenopauzaImage 1 for category Női ciklus

Hasonló cikkek

Értesülj első kézből!

Tartalomjegyzék

Egészséges életmód,
kezdő e-book szett

10 Dolog, amit érdemes
tudni a pajzsmirigyedről

Visszatérés a
ciklustudatossághoz

PCOS Program
- A természetes recept

9 lépés a hormonegyensúly, az egészséges anyagcsere és a termékenység felé

Ismét megnyitottuk 05.16-ig!

A helyek száma korlátozott - biztosítsd a tiédet még ma!