Diszbiózis, a bélflóra egyensúlyának zavara, IBS, SIBO – mind olyan szavak, amelyek gyakorlatilag részévé váltak a hétköznapjainknak. Nem véletlenül: egyrészt az elmúlt években kutatások százai erősítették meg, hogy a mikrobiom kiegyensúlyozottság alapfeltétele nemcsak az emésztés, de az általános egészségünk szempontjából is. Másrészt azonban óriási kihívásokba botlunk, ha a mikrobiom egészségét szeretnénk fenntartani. A krónikus stressz, az átgondolatlan étrend, a mozgásszegény életmód, az antibiotikumok túlhasználata mind olyan tényezők, amelyek összeforrtak a hétköznapjainkkal, és tulajdonképpen atombombaként csapnak le a bélflóránkra. Ebben a cikkben tehát a diszbiózis okaival, tüneteivel és a bélflóra helyreállításának kérdéseivel fogunk foglalkozni, hogy egy lépéssel közelebb kerülhessünk az egészséghez.
Mit jelent a diszbiózis?
Kezdjük máris a legfontosabbal: mit is jelent pontosan a diszbiózis? A diszbiózis szó a bélrendszert benépesítő baktériumok egyensúlyi állapotában bekövetkező zavarra utal.
A bélflóra működése
Az emésztőrendszerünk egyik legfontosabb része a bélflóra – emiatt egyes cikkekben a jelentőségét kiemelendő külön szervként hivatkoznak rá. Ez a szervünk tehát több billió élő organizmus szövetsége, velünk él, és tökéletesen egyedi, akár az ujjlenyomatunk. A rendszer résztvevői, alkotói nemcsak a táplálékkal lépnek kapcsolatba, amit megeszünk, hanem egymással és velünk is.
Ha egyensúlyban van ez a rendszer, akkor ezek a mikrobák készségesen segítik az emésztést, a vitaminok és más tápanyagok felszívódását, lebontják a toxinokat, erősítik a bél gát funkcióját, megakadályozzák a rossz baktériumok elszaporodását , és befolyásolják az immunrendszer működését valamint a hangulatunkat, sőt még a génexpresszióra is hatással vannak! De amikor az egyensúly felborul, ezek a mikrobák is képesek arra, hogy kárt okozzanak.
Hogyan alakul ki a diszbiózis?
Többféle módon alakulhat ki ez az állapot, jellemzően hármat szoktak megkülönböztetni:
- Az egyik lehetőség a “jó” baktériumok számának csökkenése
- A másik opció a “rossz”, azaz patogén baktréiumok számának növekedése
- A harmadik lehetőség pedig a bélflóra diverzitásának, változatosságának csökkenése, azaz egyaránt veszítesz “jó” és “rossz” baktériumokat is
Amikor diszbiózisról beszélünk, legtöbbször ez a három folyamat együtt zajlik le – ez egyáltalán nem ritka.
Mi történik akkor, ha elindul ez a folyamat?
A bélmikrobióta és az immunrendszer közötti kölcsönhatások nagyon jelentősek a bélhomeonsztázis fenntartása és a gyulladás gátlása, valamint a diszbiózis jelentőségének megértése szempontjából. A bél áteresztő képességének szabályozásához kapcsolódóan számos funkciót tulajdonítanak a mikrobiomnak, többek között:
- a patogén, káros baktériumok szaporodásának szabályozását,
- az immunrendszer stimulálását, serkentését
- a gazdaszervezet immunrendszerét moduláló és a kolonociták számára tápanyag forrásként szolgáló rövid láncú zsírsavak termelését
- az aminosavak és glükoszacharidok fermentációját.
A bélmikrobiom egyensúlyhiánya megváltoztatja a bélfalban a szoros intercelluláris kötéseket (TJ), ez a folyamat pedig lehetővé teszi a kórokozók és toxinok átjutását a bélfalon. Emellett a nyálkahártyához kapcsolódó nyirokszövet (MALT) stimulációja indukálja a gyulladásos kaszkád (leukociták, citokinek és TNF-α) aktiválásával, krónikus gyulladásos folyamat elindításával.
A mikrobióta összetétele természetesen egyáltalán nem állandó: az élet során folyamatosan változik, és számos tényező befolyásolja az összetételét. A kóros eltérések jellemzően olyan faktoroknak köszönhetőek, mint az étrend, az életkor, a gének, a bevitt gyógyszerek, valamint a környezeti, fizikai és pszichológiai stressz.
A diszbiózis tünetei
A sérült bélflóra tünetei nem mindig radikálisak, ezért sokszor kihívást jelenthet időben felismerni a diszbiózist. Ha azonban krónikus stresszel küzdesz, antibiotikum kúra után vagy, esetleg tudod magadról, hogy nem igazán sikerült mostanában tudatos döntéseket hoznod az étkezéseiddel kapcsolatban, hasznos lehet, ha résen vagy, és feltételezed, hogy valószínűleg nincs topon a bélrendszered. Milyen tünetekre figyelj oda?
- Krónikus fáradtság
- Emésztési problémák: hasmenés, székrekedés, esetleg ezek váltakozása, puffadás
- Vizelési problémák
- Savas reflux, gyomorégés, diszkomfort étkezések után
- Gyakori hüvelyfertőzések
- CIkluszavarok
- Ételintoleranciák kialkulása
- Gyulladások, ízületi panaszok
- Bőrproblémák: akné, bőrkiütések és pikkelysömör
- ADHD vagy koncentrációs problémák
- Szorongás, depresszió, pánikzavar
Idővel a kellemetlen tünetek sajnos súlyosabb állapotokká alakulhatnak. A diszbiózishoz kapcsolódóan olyan betegségek jelenhetnek meg mint a különböző allergiák, a gyulladásos bélbetegségek (Crohn betegség, colitis ulcerosa), SIBO, de a diszbiózis olyan állapotok kockázatát is növeli, mint például az elhízás, az endometriózis, a PCOS vagy például a cukorbetegség. Emellett a bélflóra egyensúlya elengedhetetlenül fontos a hormonrendszer egészségének megőrzéséhez is.
A bélflóra és a hormonrendszered
A beleidben lévő mikrobiom sokszínűségének fenntartása elengedhetetlenül fontos a hormonális egyensúly megteremtéséhez is.
A bélrendszer a kiválasztás egyik legfontosabb szereplője, többek között a használt ösztrogénektől is általa vesz búcsút a szervezeted. Ha azonban nincsen minden rendben ebben az érzékeny környezetben, akkor a folyamat nem zajlik optimálisan, és meg is érkeztünk a ciklust érintő egyik leggyakoribb problémához – a hormonok egyensúlya megborul, és az ösztrogén dominancia makacs és bosszantó tüneteit tapasztalhatod magadon. Könnyen lehet tehát, hogy a cikluszavaraid hátterében a diszbiózis áll. Ha szeretnél elmélyülni ebben a témában, és megtudni, hogy mit tehetsz az egyensúly helyreállításáért, ne hagyd ki minitanfolyamainkat, amelyek pontosan ebben fognak segíteni téged!
A stressz és a bélflóra állapota – enterális idegrendszer
Kevesen tudják, hogy az emésztőrendszerünk “önálló” idegrendszerrel rendelkezik? Ez az enterális idegrendszer. Igen, a beleink kommunikálnak az agyunkkal, közvetlen összeköttetésben állnak az autonóm idegrendszerrel.
Miért fontos ez? Gondolj csak bele, amikor ideges vagy mi történik a beleiddel, például egy vizsga előtt, vagy nehéz megbeszélések alatt! A stressz elképesztő mértékben befolyásolja az emésztőrendszerünk működését, de az összefüggés fordítva is áll:
hiszen az emésztőrendszerünkből származik az ingerületátvivő anyagaink nagy része, például a szerotonin (közismertebb nevén a boldogsághormon) is.
Mivel a stressz mindennapi kísérője legtöbbünk életének, sőt, nagyon gyakran a krónikus formája is a társunkká válik, azt kell mondanunk, hogy ennek az esszenciális jelentőségű rendszernek rengeteg-rengeteg természetes ellensége van a hétköznapokban. Ezek az ellenségek jellemzően a bélflóra megváltoztatásán keresztül támadnak, és ezzel milliónyi módon hatnak az általános állapotunkra. A hangulatzavarok, a hormonális egyensúly felborulása, a gyulladásos folyamatok mögött mind-mind ott van gyökérokként a normál bélflóra megváltozása.
Mostanra tehát te is láthatod, hogy a bélflóra ezernyi szállal kapcsolódik a testi és a lelki egészségünkhoz egyaránt. Jól felfogott érdekünk tehát, hogy jóban legyünk a bélbaktériumainkkal, megfelelő környezetet biztosítsunk számukra – de hogyan tegyük ezt?
A kortizon szint csökkentéséről természetes módszerekkel ebben a cikkben írtunk.
A diszbiózis kezelése
A bélrendszer egészségének helyreállításához szükséged lesz türelemre és tudatosságra – ez minden kétséget kizáróan a két legfontosabb társad ezen az úton.
Milyen lehetőségeid vannak, ha szeretnél lépéseket tenni a bélflórád egészségéért?
- Figyelj arra, hogy az étrendedet a lehető legkevésbé feldolgozott élelmiszerekre alapozd!
- Nem lehet eleget hangsúlyozni: fogyassz minél több, friss, nyers zöldséget! Ezek gyakorlatilag természetes prebiotikumok, nélkülük elképzelhetetlen az egészséges bélflóra.
- A diszbiózis étrend fontos összetevői a fermentált élelmiszerek, hiszen ezek is nagyon előnyösek a bélflóra egészsége szempontjából. Próbálj minél többet beiktatni az étkezésedbe!
- Szabadulj meg mindentől, ami árthat! Ha a diszbiózis tüneteit észleled magadon, jó ötlet lehet kipróbálni az eliminációs diétát.
- Használj pre- és probiotikumokat – erről ebben a cikkben olvashatsz részletesebben: Egészséges bélrendszer és emésztés
- Csak indokolt esetben, orvosi javaslatra használj antibiotikumot!
Gyakori kérdések
Mi a diszbiózis?
A diszbiózis szó a bélrendszert benépesítő baktériumok egyensúlyi állapotában bekövetkező zavarra utal.
Melyek a diszbiózis tünetei?
A diszbiózis leggyakoribb tünetei:
– Krónikus fáradtság
– Emésztési problémák: hasmenés, székrekedés, esetleg ezek váltakozása, puffadás
– Vizelési problémák
– Savas reflux, gyomorégés, diszkomfort étkezések után
– Gyakori hüvelyfertőzések
– CIkluszavarok
– Ételintoleranciák kialkulása
– Gyulladások, ízületi panaszok
– Bőrproblémák: akné, bőrkiütések és pikkelysömör
– ADHD vagy koncentrációs problémák
– Szorongás, depresszió, pánikzavar
Hogyan függ össze a bélflóra és a hormonrendszer egészsége?
A bélrendszer a kiválasztás egyik legfontosabb szereplője, többek között a használt ösztrogénektől is általa vesz búcsút a szervezeted. Ha azonban nincsen minden rendben ebben az érzékeny környezetben, akkor a folyamat nem zajlik optimálisan, és meg is érkeztünk a ciklust érintő egyik leggyakoribb problémához – a hormonok egyensúlya megborul, és az ösztrogén dominancia makacs és bosszantó tüneteit tapasztalhatod magadon.
Mit tehetek a diszbiózis megszüntetése érdekében?
– Figyelj arra, hogy az étrendedet a lehető legkevésbé feldolgozott élelmiszerekre alapozd!
– Nem lehet eleget hangsúlyozni: fogyassz minél több, friss, nyers zöldséget! Ezek gyakorlatilag természetes prebiotikumok, nélkülük elképzelhetetlen az egészséges bélflóra.
– Iktasd be az étrendedbe a fermentált élelmiszereket, hiszen ezek is nagyon előnyösek a bélflóra egészsége szempontjából.
– Szabadulj meg mindentől, ami árthat! Ha a diszbiózis tüneteit észleled magadon, jó ötlet lehet kipróbálni az eliminációs diétát.
– Használj pre- és probiotikumokat, különösen stresszes időszakokban vagy antibiotikum kúrákat követően!
– Csak indokolt esetben, orvosi javaslatra használj antibiotikumot!
