fbpx

Hogyan hat a menopauza az agyra – Lisa Mosconi

A menopauza számos tünete – hőhullámok, éjszakai izzadás, álmatlanság, memóriazavarok, depresszió és szorongás – az agyban kezdődik. Pontosan hogyan hat a menopauza a kognitív egészségre? Lisa Mosconi idegkutató TED beszédében felfedezéseit megosztva feltárja, hogyan befolyásolja a csökkenő hormonszint az agy öregedését — és egyszerű életmódbeli változtatásokat mutat be, amelyekkel Te is elősegítheted az egész életen át tartó egészséges agyműködést. Az alábbi cikk a videó kivonatából készült.

A női test műalkotás. Kívül és belül egyaránt. Idegtudományokkal foglalkozom, ezért én főként a belsőre összpontosítok – a belsőn belül is leginkább a női agyra. Ma rengeteg elmélet létezik arról, hogyan és miben tér el a nők és férfiak agya. Én személy szerint 20 éve nézegetek agyakat, és magabiztosan állíthatom: abszolút nem ismeri a nemek fogalmát. Kék és rózsaszín, Barbie és Lego, kisautó vagy babaház – mindennek semmi köze az agy felépítéséhez. 

Ez persze nem azt jelenti, hogy a nők agya egyáltalán nem különbözik a férfiakétól. Azért vagyok ma itt, hogy beszéljek ezekről a különbségekről, hiszen ezek valóban jelentősek – mindenek felett és leginkább az egészségünk megőrzése szempontjából. A nőknél például nagyobb valószínűséggel diagnosztizálnak szorongásos betegséget vagy depressziót, mint a férfiaknál – nem is beszélve a fejfájásról és a migrénről. Az én kutatásom középpontjában az áll, hogy rájöjjünk, vajon miért van, hogy a nők nagyobb valószínűséggel szenvednek Alzheimer-kórban, mint a férfiak. Az Alzheimer-kór a leggyakoribb demenciát okozó betegség a Földön, csak az Egyesült Államokban közel hatmillió embert érint. De ezeknek az embereknek majdnem kétharmada nő. Tehát minden egyes Alzheimer-kórban szenvedő férfira két nő jut. Miért van ez így? Az életkor? Az élettartam? Mi más lehet még a jelenség hátterében? 

A női agy és a menopauza

Néhány évvel ezelőtt útjára indítottam egy kezdeményezést Women’s Brain Initiative néven a New York-i Weill Cornell Medicine-ben, pontosan azért, hogy választ adjak ezekre a kérdésekre. A kutatással töltött évek alatt kiderült, hogy az agyunk másképp öregszik – ennek pedig az egyik fő oka a menopauza jelensége. 

A legtöbb ember úgy gondol az agyra, mint egyfajta fekete dobozra, amely el van szigetelve a test többi részétől. A valóság azonban nem is állhatna messzebb ettől: az agyunk állandó, folyamatos és erős interakcióban áll a többi szervünkkel. Talán meglepő, de a reproduktív rendszerrel való kölcsönhatások ráadásul sorsdöntőek a női agy öregedési folyamatainak szempontjából. Ezeket a kölcsönhatásokat pedig a hormonjaink közvetítik. A különbség tehát nem az agyban, nem annak működésében vagy struktúrájában van, hanem abban a hormonális közegben, amelyben nők és férfiak agya létezik. 

Az ösztrogén hatása az agyra

A férfiak testében több a tesztoszteron, a nőkében pedig több az ösztrogén – ez közismert tény. De ami igazán számít, az nem ez, hanem ezeknek a hormonoknak, és az általuk vezérelt hormonális működéseknek az élettartama. A férfiak tesztoszteron szintje csak egészen késői életkorban csökken le, egy lassú és nagyjából tünetmentes folyamat eredményeképpen. A nők ösztrogén szintje viszont a változókorban, a menopauza idején kezd el csökkeni. A folyamat ráadásul minden, csak nem tünetmentes. 

Bár a menopauzát jellemzően a petefészkek és a reproduktív szervek működéséhez kötjük. A kapcsolódó tünetek jelentős része azonban – a hőhullámok, az éjszakai izzadás, az álmatlanság, a memóriazavar, a depresszió, a szorongás – nem a petefészkek működéséhez kapcsolódik, hanem az idegrendszeréhez. Ezek neurológiai tünetek, hiába nem gondolunk rájuk így. Miért van ez így? Miért van hatással az agyunkra a menopauza?

Az agy és a petefészkek párbeszéde

Nos, először is: az agyunk és a petefészkek nem függetlenek egymástól – mindkettő a neuroendokrin rendszer része, ráadásul közvetlen kapcsolatban állnak. A kapcsolatot pedig sajátos kommunikáció útján tartják fenn egymással: az agy beszél a petefészkekkel, a petefészkek pedig válaszolnak neki, női létünk minden egyes napján. Innen már könnyen belátható, hogy a petefészkek egészsége masszívan összefügg az agy egészségével, és fordítva: az agy egészségének fenntartásában kritikus jelentősége van a petefészkek normál működésének. A petefészkek által termelt hormonok tehát nemcsak a reprodukcióban, hanem az agyműködés szabályozásában is részt vesznek – az ösztrogén, egészen pontosan az ösztradiol például kulcsfontosságú az agy energia termelési folyamatainak szabályozásában.

Sejtszinten tehát arról van szó, hogy az ösztrogén arra készteti az idegsejteket, hogy glükózt égessenek az energia előállítása érdekében. Ha az ösztrogénszint magas, akkor az agy energiafelhasználása is magas. Ha azonban az ösztrogénszint csökken, az idegsejtek “lassulni” kezdenek és ennek hatására gyorsabban öregszenek. Tanulmányok azt mutatják, hogy ez a folyamat az amiloid plakkok, vagyis az Alzheimer-plakkok kialakulásához is vezethet, ez pedig az Alzheimer-kór egyik fő jellemzője.

Ezek a hatások bizonyos agyi régiókban erősebbek, például a hipotalamuszban, amely a testhőmérséklet szabályozásáért felelős. Ha az ösztrogén nem aktiválja megfelelően a hipotalamuszt, az agy nem tudja megfelelően szabályozni a testhőmérsékletet – ez okozza a hőhullámokat. De ott van például az agytörzs, amely az alvásért és az ébrenlétért felelős. Ha az ösztrogén nem aktiválja megfelelően az agytörzset, akkor alvászavarok alakulhatnak ki. Vagy az amygdala, az agy érzelmi központja, közel a hippokampuszhoz, az agy memória központjához. Amikor az ösztrogénszint csökken ezekben a régiókban, az hangulatingadozáshoz, vagy feledékenységehez vezethet. Így hat tehát a menopauza agy működésére. 

 A kutatások során pozitronemissziós tomográfia segítségével vizsgáltuk nők és fériak agyának energiaszintjét, és azt tapasztaltuk, hogy ugyanazon nő agyának energiaszintje menopauza előtt és után akár 30 százalékos csökkenést is mutathatott. Ez azonban nem így zajlik a hasonló korú férfiakban. Több száz alannyal végzett vizsgálataink azt mutatják, hogy a középkorú férfiaknak általában jóval magasabb az agyi energiaszintjük. A nők esetében az agy energiaszintje általában normális a menopauza előtt, de a változókorba való átmenet során fokozatosan csökkenni kezd, életkortól függetlenül. Nem számított, hogy a nők 40, 50 vagy 60 évesek voltak-e, az egyetlen, ami számított, hogy a menopauzában időszakában jártak-e.

Természetesen további kutatásokra van szükségünk a feltevéseink megerősítéséhez, de jelenleg úgy tűnik, hogy a középkorú nők agya érzékenyebb a hormonális öregedésre, mint a kronológiai öregedésre. Ez pedig nagyon fontos információ, mert rengeteg nő szenvedi el ezeket a változásokat. Nagyon sok alanyunk mondta, hogy úgy érzi, mintha az agya furcsa játékot játszana vele. Ezért szeretném megerősíteni mindazokat, akik ezeket a menopauzához kapcsolódó változatos és trükkös tüneteket tapasztalják: nem, nem őrültek meg, rengeteg nő küzd hasonló élményekkel.

Hogy miért olyan fontos mindez? 

Nagyon sok nő aggódik, hogy elvesztette a józan eszét. Az igazság azonban az, hogy a menopauza időszakában az agy valóban átalakul, az átalakulásban pedig időt és támogatást igényel, enélkül ugyanis képtelen lesz alkalmazkodni.. Gyorsan szeretném hozzátenni, ha valaki esetleg a középkorú nők kognitív funkcióiért kezdett volna aggódni, hogy a kutatások során a kognitív teljesítményt is vizsgáltuk. Jó ég, ugye? Bár ne tettük volna! Viccet félretéve: egyáltalán nem találtunk különbséget középkorú férfiak és középkorú nők teljesítménye között a menopauza előtt és után. Az eredményeinket pedig más tanulmányok is megerősítik. Tehát kimondhatjuk: mi nők, nagyon fáradtak vagyunk, de ugyanolyan éles az eszünk.

Van azonban valami más, sokkal komolyabb dolog, ami érdemes a figyelmünkre. Ha emlékeznek, említettem, hogy az ösztrogén szintjének csökkenése potenciálisan elősegítheti az amiloid plakkok, vagyis az Alzheimer-plakkok kialakulását. Van egy másik fajta képalkotó eszköz, amely pontosan ezeket a plakkokat hivatott közelebbről is megvizsgálni. Ennek segítségével rájöttünk arra, hogy a középkorú férfiaknál alig találunk ilyet,  a nőknél azonban a menopauza idején jelentősen megnövekszik a számuk. Itt nagyon, nagyon világosan szeretném leszögezni, hogy nem minden nőnél alakulnak ki ezek a plakkok, és nem minden nőnél alakul ki demencia, akinél kialakulnak a plakkok. Ezek léte pusztán kockázati tényező, semmiképpen sem diagnózis, különösen tünetmentes személyekben.

Óriási jelentőséggel bír tehát, hogy feltárjuk az Alzheimer-kór és a menopauza összefüggéseit. A menopauzát a középkorúak problémájának tartjuk, míg az Alzheimer-kórra az idősek betegségeként tekintünk. A valóságban azonban számos tanulmány – köztük az én munkám is – kimutatta, hogy az Alzheimer-kór évekkel, ha nem évtizedekkel a klinikai tünetek megjelenése előtt induló folyamatokkal kezdődik. A nők esetében úgy tűnik, hogy ez a folyamat a menopauza idején indul. Ez fontos információ lehet a betegség idővonalának felállításához, és a megfelelő beavatkozási pontok meghatározásához. 

Ha már az idővonalnál járunk: a legtöbb nő az 50-es évei elején megy át a menopauzán. De ez lehet jóval korábban is, jellemzően különböző orvosi beavatkozások miatt. A leggyakoribb példa erre a méh- és/vagy a petefészkek sebészi eltávolítása. Számtalan bizonyíték van arra, hogy a méh és még inkább a petefészkek menopauza előtti eltávolítása összefügg a demencia magasabb kockázatával nőkben. Tudom, hogy ez egy nehezen fogyasztható, és határozottan lehangoló hír, de beszélnünk kell róla, hiszen a legtöbb nő nincs tisztában ezzel az összefüggéssel, amikor aláírja a műtéti beleegyező nyilatkozatot. Természetesen senki sem javasolja, hogy a nők utasítsák vissza ezeket az eljárásokat akkor is, ha szükségük van rájuk. A lényeg az lenne, hogy jobban megértsük, mi történik az agyunkkal, amikor a menopauza időszakához érünk – legyen az természetes vagy orvosi okokból – és hogy kitaláljuk, hogyan védhetjük meg az agyunkat ebben a folyamatban.

Hogyan védhetjük meg az agyunkat a menopauza alatt? 

Szedjünk hormonokat? Ez egy jogos és nagyon jó kérdés. A lehető legrövidebb válasz jelenleg az, hogy a hormonterápia segíthet számos tünet, például a hőhullámok enyhítésében, de egyelőre nem ajánlott a demencia megelőzésére. Sokan dolgozunk a különböző formulák, különböző adagok és különböző időtartamok tesztelésén, és remélhetőleg mindez a munka a jövőben az ajánlások megváltoztatásához vezet majd.

Eközben vannak azért egyéb dolgok is, amelyeket megtehetünk a hormonrendszerünk támogatása érdekében, és amelyekhez nem szükségesek gyógyszerek. Szükséges azonban az életmódunk alapos felülvizsgálata. Az ételek, amelyeket eszünk, a fizikai aktivitásunk, az alvásunk, vagy még inkább az alváshiányunk, a stressz – mind-mind olyan dolgok, amelyek hatással lehetnek a hormonjainkra. Jó hatással, és káros hatással egyaránt. 

Vegyül például az étrendünket. Sokféle diéta létezik, de a tanulmányok kimutatták, hogy a mediterrán étrend képes leginkább támogatni a nők egészségét. Az ilyen étrenden élő nőknél sokkal kisebb a kognitív hanyatlás, a depresszió, a szívbetegségek, a stroke és a rák kockázata, és kevesebben tapasztalják a menopauzához kapcsolódó kellemetlenségeket (pl. hőhullámokat) is. Ami érdekes ebben az étrendben, hogy meglehetősen gazdag olyan élelmiszerekben, amelyek ösztrogéneket tartalmaznak fitoösztrogének vagy növényi ösztrogének formájában, azaz amelyek gyakorlatilag ösztrogénként viselkednek a szervezetünkben. (Néhány fitoösztrogént ugyan összefüggésbe hoztak a bizonyos daganatos betegségek kockázatával, de nem azokat, amelyek ebben az étrendben szerepelnek.) Az étrend tehát az ösztrogének pótlásának az egyik hatékony módja lehet, de ugyanilyen fontos, hogy kerüljük azokat a dolgokat, amelyek lenyomják az ösztrogén szintünket – különösen a stresszt. A stressz szó szerint ellopja az ösztrogéneket, mert a kortizol, ami a fő stresszhormon, erős kölcsönhatásban termelődik az ösztrogénekkel. Ha a kortizol szintje emelkedik, az ösztrogén szintje csökkennek. Ha a kortizol csökken, az ösztrogén megint emelkedik. A stressz csökkentése tehát szintén nagyon fontos. 

Ez mindössze néhány dolog, amit megtehetünk az agyunk támogatása érdekében, a lehetőségek száma szerencsére jóval több ettől. A legfontosabb azonban az, hogy a női aggyal kapcsolatos felfedezések valóban megváltoztassák azt, ahogyan gondoskodunk az egészségünkről, és személyre szabott megoldásokhoz vezessenek. Minél több nő igényli ezt az információt, annál hamarabb leszünk képesek megtörni a menopauza körüli tabukat, és olyan megoldásokat találni, amelyek valóban működnek, nemcsak az Alzheimer-kór, hanem a női agy egészségének megelőzése. Az agy egészsége a nők egészsége.

Your Title Goes Here
Your content goes here. Edit or remove this text inline or in the module Content settings. You can also style every aspect of this content in the module Design settings and even apply custom CSS to this text in the module Advanced settings.
FORRÁSOK

Lisa Mosconi

TED videó

Fordította: Hofgárt-ékes Noémi