fbpx

Mióma: Minden, amit tudni kell a megelőzésről és a kezelésről

​​A miómákra hajlamosak vagyunk az idősödő nők betegségeként gondolni – valójában azonban nem is tévedhetnénk nagyobbat. Az igazság az, hogy ezen elváltozások növekedése a korai 20-as, 30-as éveinkben indul el, és problémát a legnagyobb valószínűséggel a 40-es éveinkben fognak okozni. Ennek oka egyszerű: ebben az időszakban növekszik a testünkben az ösztrogén és a növekedési hormonok mennyisége, ami elképesztő mértékben táplálja ezeket a miómákat. Amikor a menopauzát követően az ösztrogén szintje csökkenni kezd, jellemzően az elváltozások spontán visszahúzódnak.

De milyen elváltozások is ezek a miómák? Jól körülhatárolt, nem rosszindulatú kinövések a méh izomzatán. Az USA-ban a nők 75 százaléka találkozik ezzel az állapottal az élete valamely pontján 50 éves koráig, de a fekete nők körében ez a szám akár a 80 százalékot is elérheti.

A miómák keletkezésének megértése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a kezelési lehetőségek legszélesebb köre elérhetővé váljon. Különösen azért, mert ez az állapot nem puszta kellemetlenség, hiszen hatással lehet mind a fogantatás sikerességére, mind a már létrejött terhességek kimenetelére, ráadásul a hiszterektómiák leggyakoribb indikációját is jelentik egyben. (Ezen műtéteket leggyakrabban a nők 45 éves kora körül végzik, tehát abszolút elsődleges okai a menopauza előtti hiszterektómiának.) Ezeknek a műtéteknek óriási hányada lenne elkerülhető, ha a nők megfelelő tájékoztatást kapnának a kezelés alternatíváiról az orvosaiktól.

Mivel a miómák rengeteg nő életét nehezítik meg, kulcsfontosságú, hogy részletes információval bírjanak erről az állapotról. Ez hozhat áttörést a kezelésben, ez által lesz elkerülhető a rengeteg felesleges gyógyszeres kezelés és operáció is. Fontos felismernünk azt is, hogy mint a legtöbb nőket érintő betegség esetében láthattuk, a miómák kezelésében is óriási jelentősége van az életmódhoz kapcsolódó faktoroknak. Az integratív, funkcionális szemlélet tehát nemcsak a prevencióban, de sikeres kezelésben is kimagasló jelentőséggel bír.

Mit kell tehát tudnod a miómákról?

A miómák tehát a méh izomzatán lévő kinövések. Méretük nagyon változó – a mikroszkopikustól egészen a grapefruit méretűig mindenféle előfordulhat. Gyakran a terhességben tapasztalthoz hasonló méretűvé teszik a méhet, ezt az összehasonlítást a leírásukban is használják (16 hetes méh méretű, 24 hetes méh méretű, stb). Nőhetnek egyedül, de előfordulhat, hogy egyszerre több mióma is kialakul, és a méh több részét érinthetik. A besorolásuk ez utóbbi szempont szerint történik, azaz aszerint, hogy a méhfal mely részén növekednek:

  • A méh külső részén növekvő miómák a subserosus miómák (ez adja az összes eset közel 55 százalékát).
  • Az intramurális miómák a méhfal rétegei között növekednek (nagyjából az összes eset 40 százalékában)
  • A submucosus miómák, amelyek a méh üregébe hatolhatnak az összes mióma 5 százalékát teszik ki.

Emellett előfordulhatnak a méhszáj környékén is, a széles méhszalagokon, lehet szó pedunculált miómáról (ilyenkor a mióma egy kis nyélen „ül” – ebben az esetben belóghat a méh üregébe, vagy a méhszájba is).

Milyen tünetekkel járnak?

Nem minden nő tapasztalt tüneteket a mióma miatt, de a számok azt mutatják, hogy 3-ból 1 nőnek különböző panaszok nehezítik az életüket a betegség miatt. Az USA-ban nagyjából 70.000 nő keresi fel évente a sürgősségi osztályokat, és a számuk egyre növekszik. A tünetek épp úgy lehetnek enyhék, mint drámaiak, utóbbi esetben óriási nyomot hagyhatnak a nők életminőségén.

  • erős vérzés
  • elhúzódó vérzés (tovább tart, mint 7 nap)
  • súlyos görcsök a menstruáció alatt
  • vérzés két menstruáció között
  • alhasi teltségérzet
  • fájdalmas együttlét
  • székrekedés
  • hasi fájdalmak
  • fájdalmas vagy nehezített vizeletürítés
  • hát- vagy lábfájás
  • puffadt has

A tünetek egy része nagyon hasonló az endometriózis tüneteihez, így gyakran nehéz különbséget tenni a két állapot között. Bár a rosszindulatúvá válás a miómáknak nagyon ritka, mégis fontos megjegyzni, hogy a méhnyálkahártya hiperpláziája négyszeresére növeli az endometrium carcinoma kockázatát, ráadásul nagyon megnehezítik a rosszindulatú folyamatok időben történő diagnózisát is.

Mi miatt alakulnak ki?

A pontos okok egyelőre tisztázatlanok, de rengeteget tudunk arról, hogy mi segíti elő a kialakulásuk folyamatát. Mindenekelőtt pontosan látjuk, hogy a növekedésük erősen hormonvezérelt, a túlzott ösztrogén hatást tekintjük a miómák kialakulásához vezető út első kövének. Szintén erősen táplálja a növekedésüket az inzulinszerű növekedési faktorok jelenléte. És ahogyan megszokhattuk – a genetikától a környezeti tényezőkön át az étrend és az életmód kérdéséig rengeteg ok állhat a miómák kialakulása és növekedése mögött. Nézzünk néhányat ezek közül!

Környezeti tényezők

Az endokrin diszruptorok felelőssége a folyamatban vitathatatlan. Ezeket az anyagokat az NIEHS olyan kemikáliákként írja le, amelyek megzavarják a hormonrendszer működését, ezáltal idézve elő fejlődési, reproduktív, neurológiai vagy immunológiai károsodásokat. Az ösztrogén túlsúly kialakítása által ezeknek óriási hatása lehet a miómák létrejöttére és növekedésére egyaránt. Bizonyos „örök kemikáliákat” (POP-persistant organic pollutants) és ezek bomlási melléktermékeit kimutatták olyan nők méhében, akik miómájuk miatt hiszterektómián estek át. Úgy fest tehát, hogy az endokrin diszruptorok olyan módon változtatják meg a szervezetünk működését, amely kedvez a miómák növekedésének.

Genetika

Ha küzdesz a miómákkal, nagyon jó esélyed van arra, hogy nem te vagy az első és az utolsó a családban, aki szembenéz ezzel. A genetikai meghatározottság arra kell, hogy sarkalljon minket, hogy az általa beindított láncreakciót minden lehetséges életmódbeli és környezeti változással megpróbáljuk leállítani.

Etnikum

A miómák háromszor gyakoribb a fekete nők körében, mint a fehérek, az ázsiaiak vagy a latin-amerikaiak között, és fiatalabb korban is jelentkeznek, jellemzően erőteljesebb tünetekkel. A különbségek oka nem tisztázott, de a D-vitamin hiány szerepét kutatják ennek kapcsán, illetve felmerült az is, hogy a fekete nők jelentősen több környezeti hatásnak vannak kitéve. Felmerült lehetséges háttérként a tejfogyasztás szerepe is, az afrikai eredetű emberek között ugyanis sokkal gyakoribb a tejfehérje érzékenység is.

Étrend

Az étrend szerepe óriási a miómák kialakulásában. Rizikótényezőnek számít például a D vitamin hiány, ami általánosnak mondható a nők körében. A vörös húsok, felvágottak gyakori fogyasztása mellett hiányzik az étrendünkből a megfelelő mennyiségű zöldség és gyümölcs, valamint a halak is, amelyek nagyon hatékonyan előznék meg a miómák kialakulását. Felmerült lehetséges háttérként a tejtermékek fogyasztása, mivel ezekben rengeteg növekedési faktor található.

Egyéb rizikótényezők

Vannak bizonyítékok, amelyek alátámasztják, hogy a magas vérnyomás mind a miómák kialakulásában, mind a növekedésükben szerepet játszik. A magas vérnyomás jelentősen gyakoribb azokban a nőkben, akik miómákkal küzdenek, és a vérnyomás növekedésével a miómák mérete is növekszik. Ennek hátterében gyulladásos folyamatokat feltételeznek. A túlsúly szintén rizikót jelent, ilyenkor ugyanis jelentősen magasabb az ösztrogén és a növekedési faktorok szintje is a vérben. A jelentős túlsúllyal rendelkező nők kockázata a miómák kialakulására kétszer-háromszor nagyobb a normál testsúlyú nőkhöz képest. Ezekből az okokból kifolyólag a metabolikus szindróma is kockázatot jelent. Nem utolsó sorban pedig meg kell említenünk, hogy mind az érzelmi, mind a szexuális traumák növelik a miómák előfordulásának gyakoriságát. Bár a háttér ebben az esetben is tisztázatlan, és könnyen lehet, hogy egyszerűen csak mindkét állapot gyakori, így az együttjárásuk sem lehet ritka, fontos látni a potenciális kapcsolatot a hormonrendszer diszregulációja és a pszichés megterhelések között.

Befolyásolják-e a miómák a termékenységet vagy a terhesség kimenetelét?

Az egyik leggyakoribb kérdés, hogy hogy befolyásolják-e a miómák a teherbeesés esélyeit, és hogy növelik-e a vetélés kockázatát. A rövid válasz: talán, bár nem valószínű. Időnként azonban előidézhetnek bizonyos problémákat, amelyek járhatnak ilyen hatásokkal is. Mivel a miómák rendkívül gyakoriak, emiatt a lehetőség miatt is nagyon fontos, hogy az összes elérhető lehetőséget megragadjuk a megelőzésre.

A termékenységi problémákkal küzdő nők 5-10 százalékának van miómája, ami inkább azt mutatja, hogy az állapot milyen mértékben érinti a termékeny korban lévőket, semmint azt, hogy milyen hatással van a termékenységre. Van olyan adat, amely szerint a mióma önmagában is lehet oka a meddőségnek (nagyjából az összes eset 1-2 százalékában), ez azonban ellentmondásos, és a legtöbb kutatás megerősíti azt, hogy a miómák nincsenek hatással a termékenységre. A miómához kapcsolódó szövődmények azonban (például a petevezetők elzáródása) vagy a beágyazódási nehézségek azokban az esetekben, amikor a méh nyálkahártyája erőteljesen érintett már okozhatnak problémákat. Ha nehezen esel teherbe, akkor a kivizsgálásnak mindenképpen választ kell adnia arra a kérdésre, hogy van-e esetleg ilyen problémád.

A miómák az összes terhesség 0.1-10.7 százalékában fordulnak elő. Annak ellenére, hogy az elváltozások mérete a terhesség alatti hormonhatások miatt jellemzően nő, csak nagyon ritkán okoznak komplikációkat. Az igazán nagy miómák ritkán okozhatnak vetélést, koraszülést, fekvési rendellenességet, lepényleválást, erős vérzést a szülés után, de az összkép azt mutatja, hogy a mióma léte nem befolyásolja erősen a terhesség kimenetelét. A nők nagyjából 11 százaléka tapasztal a terhesség alatt miómához köthető fájdalmat, ennek az oka az, hogy a terhesség vége felé a mióma vérellátása romlik, és sorvadni kezd.

Azok a nők, akiknek van miómájuk gyakrabban hozzák világra gyermeküket császármetszéssel, annak ellenére is, hogy még a 10 cm feletti méretű miómáknál is nagyjából az esetek 70 százalékában teljesen biztonságos a hüvelyi szülés. Nem tisztázott, hogy a gyakoribb császármetszés oka a valódi orvosi indokokban, vagy a tudás hiányában áll. Ha tudtál a miómáról a terhesség előtt is, akkor érdemes megnézni, hogy pontosan milyen méretű és elhelyezkedésű, mivel a szülés után ezek az elváltozások gyakran maguktól rendeződnek.

A mióma konvencionális kezelési lehetőségei

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a kezelési tervet a mióma típusa, a kapcsolódó tünetek súlyossága, az elváltozás mérete és helyzete valamint a nő kora, preferenciái és gyermekvállalási tervei határozzák meg. Legtöbbször, ha a mióma kicsi, és nem okoz erős tüneteket, vagy a menopauza idejéhez közel alakul ki semmilyen kezelésre nincsen szükség a gondos követésen kívül. Ezt a kevésbé agresszív, türelmesebb szemléletet szorgalmazzák a vezető orvosi szervezetek is, hogy elősegítsék ezzel a szükségtelen radikális beavatkozások számának csökkentését. 

Hogyan döntheted el, hogy alternatív vagy konvencionális terápiát választasz a panaszaid megoldására?

Amennyiben szükséged van a klasszikus kezelési lehetőségek valamelyikére, akkor is nagyon fontos, hogy változtass az életmódodon és az étrendeden – a betegség kiújulása ugyanis csak így lesz megelőzhető. A konvencionális terápiákra óriási szükség van azokban az esetekben, amikor a mióma jelentős nyomot hagy az életminőségeden (erős vérzés, erős fájdalmak stb. miatt). Mindig az az optimális ezek közül, amelyik a legkisebb, a tünetek enyhítéséhez éppen elégséges mértékben avatkozik be. A lehetőségek a következők:

  • A fájdalom és a diszkomfort érzés kezelésére különböző NSAID-ok használhatóak
  • IUD: a hormont is tartalmazó méhen belüli fogamzásgátló eszközök (spirálok, pl.: Mirena) azokban az esetekben merülnek fel, amikor a mióma nem deformálja a méh üregét. Csökkentik a vérzés és a fájdalom mértékét, de önmagukban nem alkalmasak a mióma kezelésére. Lehetséges mellékhatásaik között az akne, a pecsételő vérzés, a súlygyarapodás, a hasi fájdalom és a mellek érzékenysége szerepelnek.
  • A fogamzásgátló tabletták hatása a miómákra nem tartozik az alaposan feltérképezett kérdések közé, de az erős vérzések megelőzésében valószínűleg hatékonyak.
  • GnRH agonisták: akár 30-64 százalékkal is csökkenthetik a miómák méretet a kezelés 3-6. hónapja között az ösztrogén termelés csökkentése, és a progeszteron termelés elősegítése által. A mellékhatásaik között előfordulnak hőhullámok, fejfájás, hüvelyszárazság, csökkent libidó, izom és ízületi fájdalmak, depresszió, enyhe pecsételő vérzés. A csontsűrűség csökkenése is előfordulhat, ez azonban visszafordítható. A GnRH kezelésben részesülő nők 2 százaléka a kezelés megkezdése után 5-10 héttel erős hüvelyi vérzést tapasztalhat. A kezelés megszüntetése után a mióma jellemzően tovább növekszik.
  • Sebészeti megoldások: A nagyobb miómák esetében gyakran használnak előzetes kezelésként leuprolid acetátot, amely segíthet abban, hogy a lehető legkevésbé invazív műtéti lehetőséget válasszák. A nők 15-30 százaléka tapasztalja a miómák kiújulását a műtétet követő 5 évben. Ritkán, de előfordulhat, hogy a méhnyálkahártya hegesedése veszélyt jelent a későbbi terhességek kialakulására, ezért fontos, hogy a műtéti beavatkozást leginkább azokra az esetekre tartsuk fenn, amikor a nő már nem tervez gyermeket vállalni, vagy ha a mióma kezelése semmilyen konzervatív módon nem valósítható meg. Az én véleményem szerint a hiszterektómia abban az esetben indokolt, amikor minden egyéb lehetőség – természetes, hagyományos, minimálinvazív műtéti egyaránt – kudarcot vallot, és már túl vagy a gyermekvállalás idején, a betegség pedig masszívan befolyásolja az életminőséged. Semmiképpen nem szabad fejest ugrani egy ilyen súlyú döntésbe, de nagyon fontos belátni, hogy olykor nincsen más lehetőség. Legtöbbször van lehetőség arra, hogy megőrizzék a petefészkeket – ez hosszú távon az egészség megőrzése szempontjából messze a legideálisabb megoldás.

Mindenképpen konzultálj az orvosoddal, ha a következők valamelyikét tapasztalod:

  • állandó fájdalom a kismedencében
  • pecsételő vérzés, vagy vérzés a menstruációk között
  • fájdalmas, hosszú, erős vérzések
  • vizeletürítési nehezítettség
  • fáradtság, vérszegénység

Természetes megoldások a miómára

A hagyományos orvoslás és a sebészet eszköztára nem képes arra, hogy a miómák gyökér okait – a magas vérnyomást, a magas ösztrogén szintet, a krónikus gyulladást vagy az inzulin rezisztenciát – kezelje. Ha ezek hosszan fennállnak, akkor más betegségek talajává is válhatnak. A természetes megoldások ezen gyökérokok feltárásában segíthetnek, és hatékonyak lehetnek abban, hogy a nők elkerülhessék a radikális beavatkozásokat. Egy studyban arra keresték a választ, hogy a természetes gyógymódok kombinációja vagy a hagyományos megoldások hoznak-e nagyobb sikereket a miómák kezelésében. 6 hónapnyi kezelést nézve nem volt szignifikáns különbség a két csoport között: mindkettőben javulást tapasztaltak a tünetek súlyosságában és a mióma méretében is. Az enyhébb esetekben ez óriási jelentőséggel bírhat, ha ugyanis sikerül gyengéd módokon beavatkozni a betegség alakulásába, akkor az hosszútávon rengeteg kellemetlenségtől óvhatja meg a nőket.

Első lépés: Korlátozd az endokrin diszruptorokat!

Az első, kritikus lépés a miómák kezeléséhez kapcsolódó életmód változtatásban az, hogy egészséges ösztrogén szintet alakítunk ki. Ehhez nagyon nagy mértékben járul hozzá, ha kiiktatjuk az endokrin diszruptorokat az életünből. 

Mit tehetsz ennek érdekében?

  • Felejtsd el a műanyagot! Válts üvegre vagy acélra az étel-ital tárolásban, kerüld a műanyag csomagolókat is!
  • Válassz bio ételeket amikor csak lehetséges, és mindig, ha tojásról, húsról vagy tejtermékekről van szó.
  • Cseréld le a kozmetikumokat is olyanokra, amelyek nem tartalmaznak endokrin diszruptorokat!

Második lépés: Fogyassz sok zöldséget, csökkentsd a gyulladást!

  • Vörös húsok és sertés helyett válassz hüvelyeseket és halat! Legalább háromszor egyél egy héten halat, és kétszer-háromszor fogyassz hüvelyeseket is!
  • Iktasd ki a tejtermékeket! Ezek ugyanis dugig vannak inzulinszerű növekedés faktorokkal, amelyek nem hagyják, hogy az immunsejtek hatékonyan végezzenek azokkal a sejtekkel, amelyek növekedése nem kívánatos. Ez a folyamat felsejlik bizonyos emlőtumorok hátterében is, és felmerül kiváltó okként a miómák kialakulásában is.
  • Naponta 8-10 alkalommal fogyassz zöldségeket, ez elképesztő erővel bír a túlzott ösztrogén termelés visszaszorításában.
  • Egyél annyi rostot, amennyit csak lehet, és minden nap fogyassz 2 evőkanál csíráztatott lenmag őrleményt is!
  • Figyelj az A vitamin bevitelére! Ebben gazdag a tojás, a hal, és a sárga, zöld, piros, narancssárga zöldségek is.
  • Ne fogyassz alkoholt! Különösen sört ne!

Harmadik lépés: használj gyógynövényeket és étrendkiegészítőket!

  • D vitamin: a D vitamin hiánya igazoltan hozzájárul a miómák kialakulásához, a D vitamin pótlás pedig igazoltan csökkenti az esélyed arra, hogy miómád legyen. Én 2000-4000 NE bevitelét szoktam javasolni, de beszélhetsz a kérdésről a háziorvosoddal, aki kérheti, hogy ellenőrizzétek a D vitamin szinted, és ennek megfelelően állíthatja be az adagolást.
  • Zöld tea kivonat: mind a miómák méretét, mind a tünetek súlyosságát csökkentheti. Egy tanulmány szerint négy hónapnyi használatot követően a mióma mérete 32 százalékkal csökkent, a kapcsolódó tünetek súlyosságában is ugyanilyen mértékű enyhülésről számoltak be. 800 mg-ot érdemes szedni belőle (terhesség alatt nem használható!).
  • Brokkoli kivonat (DIM, I3C, sulforaphane): javítja az ösztrogén metabolizációját, ezáltal csökkenti az ösztrogén túlsúlyhoz kapcsolódó tüneteket (I3C – 300-600 mg/nap, DIM 100-200 mg/nap)
  • Fürtös poloskavész: ezt a gyógynövényt évszázadok óta azokra az állapotokra használták, amelyek tünetei kísértetiesen emlékeztetnek a miómák tüneteire. 2014-ben egy kisebb study azt az eredményt hozta, hogy 12 héten keresztül 40 mg-ot fogyasztva belőle, közel 30 százalékkal lehet csökkenteni a mióma méretét. (terhesség alatt nem használható)

Negyedik lépés: változtass az életmódodon!

  • Edzés: elképesztő mértékben csökkentheti a miómák méretét. Nemcsak a súlyvesztéshez járul hozzá, de javítja a kismedence keringését, növeli a méh tónusát, és javítja a bélmozgást is. Mindenképpen legyen része a napjaidnak 1 óra séta, jóga, tánc, vagy bármilyen mozgás, amit örömmel végzel. A jóga ászanák, a séta, a hastánc, a csípő körzések kiválóak a fájdalom csökkentésére is.
  • Figyelj a vérszegénység tüneteire! Az erős vérzés könnyen vezethet vérszegénységhez, és olyan tünetekhez, mint a figyelemzavarok, depresszió, súlyos esetben pedig akár légzési nehézség és emelkedett pulzus is előfordulhat.

Mint a legtöbb hormonális probléma esetében, a miómáknál is igaz, hogy 3-6 hónap az az idő, amennyi alatt javulásra számíthatsz. A tünetek javulása a legjobb indikátora annak, hogy a mióma mérete csökken, erre 2-3 ciklussal a kezelés megkezdését követően már számíthatsz. Ha 3-6 hónap után sem tapasztalsz javulást, vagy valamilyen aggasztó tünettel szembesülsz fordulj az orvosodhoz! A természetes megoldásokat a hagyományos orvoslás eszközeivel párhuzamosan is használhatod.

Ha nagyobb miómával küzedsz, akkor kicsit rögösebb az út a javulás felé. Ha nincsenek nagyon durva panaszaid, ebben az esetben is dönthetsz úgy, hogy a természetes megoldásokat választod, de ha nem tapasztalsz semmilyen javulást, mindenképpen érdemes a hagyományos megoldásokkal is barátkoznod.

A miómák a cukorbetegséghez, magas vérnyomáshoz, vagy éppen a magas koleszterin szinthez hasonlóan a 21. század problémái, a megelőzésük kritikus az egészségünk hosszú távú megtartása érdekében. Semmilyen szégyenre nem ad okot, ha a természetes módszerek nem hoznak számodra enyhülést, de mindenképpen érdemes adnod nekik egy esélyt, mielőtt a radikálisabb eszközökhöz nyúlnál.

Your Title Goes Here
Your content goes here. Edit or remove this text inline or in the module Content settings. You can also style every aspect of this content in the module Design settings and even apply custom CSS to this text in the module Advanced settings.
FORRÁSOK

Eredeti cikk: https://avivaromm.com/uterine-fibroids/

Bai W. et al. Efficacy and tolerability of a medicinal product containing an isopropanolic black cohosh extract in Chinese women with menopausal symptoms: a randomized, double blind, parallel-controlled study versus tibolone. Maturitas. 2007 Sep 20;58(1):31-41.

Baird D, Dunson DB, et al. Association of physical activity with development of uterine leiomyoma. Am J Epidemiol. 2007 Jan;165(2):157-63.

Baird D, Hill MC, et al. Vitamin D and the risk of uterine fibroids. Epidemiology. 2013 May;24(3):447-53.

Bethea TN, et al. Correlates of exposure to phenols, parabens, and triclocarban in the Study of Environment, Lifestyle and Fibroids. J Expo Sci Environ Epidemiol. 2019 Jan 28.

Chiaffarino F, et al. Alcohol consumption and risk of uterine myoma: A systematic review and meta analysis. PLoS One. 2017 Nov 27;12(11):e0188355.

Chiaffarino F, et al. Diet and uterine myomas. Obstet Gynecol. 1999;94(3):395.

Ciebiera M. et al. Vitamin D and Uterine FibroidsReview of the Literature and Novel Concepts. Int J Mol Sci. 2018 Jul 14;19(7).

Corona LE, Set al. Use of other treatments before hysterectomy for benign conditions in a statewide hospital collaborative.Am J Obstet Gynecol. 2015 Mar;212(3):304.e1.

Eggert SL, et al. Genome-wide linkage and association analyses implicate FASN in predisposition to Uterine Leiomyomata. Am J Hum Genet. 2012;91(4):621.

Goldin B, et al. Estrogen excretion patterns and plasma levels in vegetarian and omnivorous women. N Engl J Med (1982) 307 1542–1547.

Goodman MT,; et al. Association of soy and fiber consumption with the risk of endometrial cancer. Am J Epidemiol (1997) 146 294–306.

James-Todd TM, et al. Racial/ethnic disparities in environmental endocrine disrupting chemicals and women’s reproductive health outcomes: epidemiological examples across the life course. Curr Epidemiol Rep. 2016;3(2):161.

Jiang W, et al. Levonorgestrel-releasing intrauterine system use in premenopausal women with symptomatic uterine leiomyoma: a systematic review. Steroids 2014; 86: 69-78.

Katz T, et al. Endocrine disrupting chemicals and uterine fibroids. Fertil Steril. 2016 Sep 15; 106(4): 967–977.

Lethaby A, et al. Progesterone or progestogen-releasing intrauterine systems for heavy menstrual bleeding. Cochrane Database Syst Rev 2015; (4): CD002126.

Mehine M, et al. Characterization of uterine leiomyomas by whole-genome sequencing.N Engl J Med. 2013 Jul;369(1):43-53.

Parazzini F, et al.. Dietary components and uterine leiomyomas: a review of published data. Nutr Cancer. 2015;67(4):569-79.

Rein MS, et al.. Progesterone: a critical role in the pathogenesis of uterine myomas. Am J Obstet Gynecol. 1995 Jan;172(1 Pt 1):14-8.

Rein, MS. Advances in Uterine Leiomyoma Research: The Progesterone Hypothesis. Environmental Health Perspectives. Volume 1081 supplement 51 October 2000

Roshdy E, et al. Treatment of symptomatic uterine fibroids with green tea extract: a pilot randomized controlled clinical study. Int J Womens Health. 2013 Aug 7;5:477-86.

Sharan C, et al. Vitamin D inhibits proliferation of human uterine leiomyoma cells via catechol-O-methyltransferase.Fertil Steril. 2011 Jan;95(1):247-53.

Stewart EA, Cookson CL, Gandolfo RA, SchulzeRath R. Epidemiology of uterine fibroids: a systematic review. BJOG 2017; 124:1501.

Terry KL, et al. Lycopene and other carotenoid intake in relation to risk of uterine leiomyomata. Am J Obstet Gynecol. 2008;198(1):37.e1.

Trabert B, et al. Persistent organic pollutants (POPs) and fibroids: results from the ENDO study J Expo Sci Environ Epidemiol. 2015 May; 25(3): 278–285.

Viswanathan M, et al. Management of uterine fibroids: an update of the evidence. Evid Rep Technol Assess (Full Rep). 2007;

Wise LA, et al. Intake of fruit, vegetables, and carotenoids in relation to risk of uterine leiomyomata. Am J Clin Nutr. 2011 Dec;94(6):1620-31.

Wise LA, et al .Lifetime abuse victimization and risk of uterine leiomyomata in black women. Am J Obstet Gynecol. 2013 Apr;208(4):272.e1-272.e13

Wise LA, et al. Is the observed association between dairy intake and fibroids in African Americans explained by genetic ancestry? Am J Epidemiol 2013;178:1114–9.

Xi S, et al. Effect of Isopropanolic Cimicifuga racemosa Extract on Uterine Fibroids in Comparison with Tibolone among Patients of a Recent Randomized, Double Blind, Parallel-Controlled Study in Chinese Women with Menopausal Symptoms. Evid Based Complement Altern Med. 2014;2014:717686.

Zhang D, et al. Antiproliferative and proapoptotic effects of epigallocatechin gallate on human leiomyoma cells. Fertility and sterility. Oct 2010;94(5):1887-1893.

Zhang D, et al. Green tea extract inhibition of human leiomyoma cell proliferation is mediated via catechol-O-methyltransferase.Gynecol Obstet Invest. 2014;78(2):109-18.