A stressz hatása a menstruációra

Stressz hatása a menstruációra - 5 tünet, amire figyelned kell

Tartalomjegyzék

A stressz és a menstruáció… Igen, jól érzed: lehetsz akármilyen tapasztalt biohacker, a ciklusod menedzselésével kapcsolatban talán ez a legnehezebb kérdés. Főleg azért, mert a stressz kiiktathatatlannak és tökéletesen kezelhetetlennek tűnik – hiszen ha nem így lenne, már régen mindannyian megszabadultunk volna tőle. Hogy a stressz hatással van a testünk minden működésére, az nem titok, különösen romboló azonban a hormonrendszerünk egészségére nézve. Lássuk, milyen eltéréseket okozhat a menstruációs ciklusodban a krónikus stressz! 

Stressz okozta menstruációs zavarok

Nos, a stressz tulajdonképpen bármit, és bárminek az ellenkezőjét is okozhatja: éppen úgy vezethet rövid ciklusokhoz, mint hosszabb, vagy kimaradó menstruációs ciklushoz, erősebb PMS-hez, erőteljesebb vagy gyengébb vérzéshez. Vegyük most szemügyre a leggyakrabban felmerülő forgatókönyveket! 

1. A menstruáció késése a stressz miatt

Az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy a stressz miatt mennyit késhet a menstruáció. Erre sajnos egzakt, napokban megadható válasz nem létezik. 

Az átlagos menstruációs ciklus nagyjából 28 napos, de a normális variációinak tekintünk mindent 24 és 35 nap között. Az egyes ciklusok között néhány napos variancia mindenképpen belefér stressz vagy bármilyen drasztikus probléma nélkül is. A 3-4 napnál hosszabb késések azonban már jellemzően valamilyen hormonális probléma számlájára írhatóak. 

Ha a ciklusaid hossza között 1-2 napnál több eltérést tapasztalsz hosszú távon, mindenképpen érdemes vetned egy pillantást az életmódodra: elegendő időt tudsz pihenésre szánni? Kellő teret tudsz adni a stresszkezelésnek?

2. A menstruáció kimaradása a stressz miatt

Bár a kisebb, átmeneti stressz jellemzően mindössze néhány nappal nyújtja meg a ciklusodat, az elhúzódó, vagy krónikussá váló stressz (nagyobb betegség, gyász, veszteségek, stb.) akár a menstruáció kimaradásához is vezethetnek. Ebben az esetben mindenképpen érdemes kizárni a háttérben esetleg felmerülő szervi okokat, és elkezdeni követni a ciklusodat – ez segíthet a gyökérokok azonosításában és célzott kezelésében egyaránt. 

3. Túl korai menstruáció a stressz miatt

Szintén gyakori forgatókönyv, hogy a krónikus stressz következtében a menstruációs ciklus lerövidül. Ahogyan a cikk elején is írtuk, a kortizol tulajdonképpen “lopja” a progeszteront a testedből, amely kellő mennyisége elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy az ovuláció után kellő ideig tudjon funkcionálni a megérett petesejt helyén létrejövő sárgatest. 

Ez különösen nagy kihívást jelenthet akkor, ha gyermeket tervezel, a terhesség 8-9. hetéig ugyanis a sárgatest tartja fenn a terhességet. A progeszteron hiány azonban a luteális fázis elégtelensége miatt könnyen ellehetetlenítheti a várandósságot, rosszabb esetben korai vetéléshez is vezethet. 

A cikluskövetés hasznos segítség lehet ebben az esetben is: látni fogod ugyanis általa, hogy megfelelő hosszúságú-e a ciklusod peteérését követő időszaka. Ha babát tervezel, mindenképpen szánj időt a ciklusod megismerésére és a stressz kezelésére is! 

4. Gyengébb menstruáció a stressz miatt

Bár a gyenge menstruációnak jellemzően örülni szoktunk, mégsem mindig utal ideális hormonális működésekre. Krónikus stressz hatása alatt kifejezetten gyakran találkozhatunk vele. Ideális esetben a menstruációs vérzés legalább két, élénk vörös vérzéssel kísért napot jelent, amelyeken a vérzés mennyisége meghaladja a 20 ml-t. Ha ennél enyhébb a menstruáció, akkor az ugyanolyan kórjelző lehet, mint a túl erős vérzés. 

5. Erősebb menstruáció a stressz miatt 

A menstruációs vérzés mennyiségének természetesen felső normális határa is van – ez általában erősebb felkiáltójel szokott lenni a nők életében, mint a gyengébb vérzés, ezért hamarabb leszünk miatta gyanakvóak a hormonrendszer működésének zavarai irányában is. 

Túl erős a menstruációs vérzés, ha 5-7 napnál tovább tart, a vérvesztés mennyisége meghaladja az 50-70 ml-t, vagy ha több órán keresztül 1-2 óra alatt átvérzel egy erősebb nedvszívó képességű betétet vagy tampont. 

Útmutató a tökéletes menstruációhoz

A krónikus stressz és a menstruációs ciklus kapcsolata

A tested takarékos szerkezet: minden egyes percben döntést hoz arról, hogy nemi hormonokat (progeszteront, tesztoszteront, ösztrogént) vagy helyettük inkább stressz hormont (kortizolt) termeljen-e. Úgy vagyunk beállítva, hogy a stressz minden mást felülírjon a testünkben: azaz ha bármilyen nagyobb érzelmi, mentális vagy testi nyomás alatt vagyunk, a szervezetünk folyamatosan termeli a kortizolt, és ezzel párhuzamosan szépen visszavágja a nemi hormonok termelődését. Ha ez a reakció csak rövid ideig tart, a testünk képes gyorsan visszarendeződni a megszokott kerékvágásba, ha azonban elnyújtottan vagyunk kitéve ennek, számtalan problémával kell majd szembenéznünk.

Minél több ugyanis a stressz, annál magasabb a termelődő kortizol mennyisége, és annál kevesebb progeszteron jut nekünk, hiszen a testünk a kortizolt progeszteronból állítja elő. 

Ha pedig kevés a progeszteron, kevés esélyünk van rá, hogy tompítsuk a minket érő ártalmak negatív hatásait, hiszen éppen a progeszteron segíthetne minket az ellazulásban, a pozitív érzelmek megélésében, vagy az alvásban. Ahogy azonban a progeszteron mennyisége csökken, a kedvező hatásaitól egyre távolabb kerülünk, így egy újabb elemmel gyarapodnak stresszforrásaink. Emellett sejthető az is, hogy a ciklusunk egészsége is nagyon nehezen marad fenntartható. 

A probléma tehát adott: a stressz okozhat menstruációs zavart, és a 21. században nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy a stresszmenedzsment a hormonrendszer egészségének fenntartásában kulcskérdés. De mit is tesz ez az egész a ciklusunkkal?  Menjünk picit mélyebbre a folyamatban, hogy pontos képet kapj arról, hogyan befolyásolha a stressz a ciklusodat!

Hogyan befolyásolja a mellékvese diszfunkció a normális menstruációs ciklust?

Stressz és menstruációs problémák

Először is ejtsünk néhány szót a HPA (hipothalamusz-hipofízis-mellékvese) tengelyről! Ez a tengely segíti a testünket a stresszre adott válaszreakció koordinálásában. Hogyan? 

Az agy jelzi a mellékveséknek, hogy adott hormonokat (adrenalin és kortizol), egy tökéletesen összehangolt mintázatban szekretáljanak, így segítve a testünket az adekvát stresszválasz léttrehozásában. Ez a folyamat tökéletesen adaptív és abszolút hasznos – feltéve, hogy a stressz csak ritkán ér minket, hiszen amellett, hogy fontos és adekvát, meglehetősen energiaigényes is. 

Amikor krónikus stresszben vagyunk, azaz a stressz a mindennapjaink velejárójává válik, ez a gondosan felépített mintázat könnyen megzavarodhat, ami a mellékvese által elválasztottt hormonok zavarához vezethet. De pontosan hogyan is zavarja ez az egész diszfunkció a menstruációs ciklust? Nos, a tökéletes dominóhatást láthatjuk megvalósulni: 

  •  A stressz által kiváltott magas kortizolszint csökkenti a hipotalamusz GnRH-kiválasztását, amely felelős az agyalapi mirigy FSH és LH felszabadításáért, így közvetve azt kommunikálja a petefészkeknek, hogy csökkentsék az ösztrogén-, progeszteron- és tesztoszterontermelésüket. 
  • A GnRH-ra gyakorolt hatásához hasonlóan a kortizol közvetlenül is gátolja az FSH és az LH termelését az agyalapi mirigyben, ezzel is próbálva meghiúsítani az ovuláció és a lehetséges terhesség esélyét – hiszen stresszes időszakban nem ezekre a “prémium” folyamatokra kell használódniuk a nagyon is véges energiaforrásoknak, hanem az életben maradásra. 
  • Ennek eredményeképpen idővel az ösztrogén-, progeszteron- és tesztoszterontermelés is megbolydul, így  az egész menstruációs ciklus borulhat. 

Most már látod, hogy szervezetünk stresszrendszerének folyamatos aktiválása és a stresszel kapcsolatos hormonok magasabb szintje közvetlenül összefügg az anovulációs ciklusokkal vagy a szabálytalan ovulációval, így a stressz közvetlenül képes tökéletesen aláásni a menstruációs ciklusunk normális működését. 

De ez még korántsem minden…

Stressz és a menstruációs ciklusod

Ha valamilyen csoda folytán mégis elegendő FSH és LH jut el a petefészkekig, a kortizol tulajdonképpen MEGÁLLÍTJA azokat, mivel a petefészkeket ellenállóvá teszi e hormonok hatásával szemben.

Mintha ez nem lenne elég, a kortizol a progeszteron receptorokat is blokkolja, alapvetően a progeszteronhiányt utánozva a szervezetben. 

És végül, egy IVF-nek alávetett nőkön végzett vizsgálat során azt találták, hogy a kortizol magasabb volt a meg nem termékenyült petesejtek tüszőfolyadékában, és alacsonyabb a sikeresen megtermékenyített petesejtekben, ami arra utal, hogy a magasabb kortizol szint valójában akadályozhatja a petefészkekben a petesejtek érését. Szóval mit jelent mindez?

Egyszerűen fogalmazva, amikor olyan helyzettel állunk szemben, amit a szervezetünk vészhelyzetnek tekint, az utolsó dolog, amit tenni akar, az a termékenység fenntartása! És mivel a testünk nagyon-nagyon régen fejlődött ki, nem igazán érti a különbséget a napi 5 mérföldes kocogás és a kardfogú tigrissel való szembe kerülés között.

Menstruációs ciklus, stressz, pajzsmirigy: 

Pajzsmirigyhez stressz és menstruáció

A másik fontos szervünk a reprodukív szerveink mellett, amelyekre a tartós stressz nagyon kedvezőtlen hatással bír, a pajzsmirigyünk

  • A petefészekhormonokhoz hasonlóan a CRH (a stressz hatására felszabaduló hormon) gátolja a hipotalamuszból származó tirotropin felszabadító hormont, gátolva ezzel az agyalapi mirigy TSH termelését. Az emelkedő kortizolszint közvetlenül csökkenti a TSH-termelődést is. 
  • Az emelkedett kortizol szint elnyomja a dejodináz enzim termelését, amely kritikus fontosságú a T4 T3-á történő átalakításában. Amikor a T4 T3-á való átalakulásának folyamata sérül, nem jutunk elegendő aktív formájú pajzsmirigyhormonhoz. (Helló, pajzsmirigy alulműködés!)
  • Stressz vagy betegség idején a szervezetünk több T3-at alakít át egy reverz T3-á, amely az energia tartalékolására szolgál, és túltermelődése pajzsmirigy-alulműködés tüneteinek kialakulásához vezethet.
  • A kortizol emeli a vércukorszintet is, ami inzulinrezisztenciához vezethet. Ez károsítja a pajzsmirigysejteket, és súlyosbíthatja a pajzsmirigy meglévő működési zavarait is.

Ha mindez nem lenne elég, a tartósan magas kortizolszint összefüggésbe hozható a magas vérnyomással, a cukorbetegséggel, a hasi zsírszövet növekedésével, kedvezőtlen idegrendszeri változásokkal, a depresszióval, az álmatlansággal és a gyenge immunitással is. 

Mit tehetsz, hogy csökkentsd a stressz hatásait a menstruációs ciklusra? 

A legfontosabb az, hogy mindig legyen a kezedben kellő mennyiségű információ a ciklusoddal kapcsolatban! Ehhez nagyon fontos, hogy időben elsajátíts valamilyen cikluskövetési módszert! Csak így tudsz majd adatokat szerezni a hormonrendszered működéséről, hogy a lehető leghamarabb tudj beavatkozni, amikor problémát észlelsz! 

Nagyban megkönnyíti az életed, ha azt a ciklusoddal szinkronban éled. Ehhez rengeteg anyagot találtok már itt az oldalon, ha még nem töltötted le, akkor ajánljuk a Ciklustudatosság e-book-ot.

Amennyiben ezen már túl vagy, és mélyülnél a témában, akkor iratkozz fel a nagy Ciklusszinkron Programunk várólistájára.

Image 1 for category Női ciklus

Hasonló cikkek

Értesülj első kézből!

Tartalomjegyzék

Egészséges életmód,
kezdő e-book szett

10 Dolog, amit érdemes
tudni a pajzsmirigyedről

Visszatérés a
ciklustudatossághoz