Termékenységi étrend: ezeket edd, ha babát szeretnél

Termékenységi étrend: ezeket edd, ha babát szeretnél – Funkcionális orvoslás

Tartalomjegyzék

A teherbeesés időnként hosszabb folyamat lehet, mint várnánk, és ez sok nőben aggodalmat okozhat. Akár orvosi diagnózist kaptál, akár csak barátaid tapasztalatai alapján kezdtél aggódni, fontos megértened, hogy a termékenység számos tényezőtől függ, amelyek közül az egyik legjobban befolyásolható tényező az étrend. Az optimális termékenységi étrend követése nemcsak a fogantatás esélyét növeli, hanem hozzájárul az anya és a baba egészségéhez is a terhesség alatt és azon túl.

Miért fontos a termékenységi étrend? 

A termékenységi kihívások gyakran összetett problémákra vezethetők vissza, legyen szó hormonális rendellenességekről, mint a PCOS, endometriózis, anovulációs meddőség, vagy más okokból adódó nehézségekről. Azonban az étrend módosítása jelentős mértékben képes javítani ezeken a problémákon. Egy jól megtervezett termékenységi diéta nemcsak a fogantatás sikerességét növeli, hanem a hormonháztartás helyreállításában is segíthet, csökkenti a gyulladásokat, támogatja az immunrendszert és javítja a petesejtek minőségét.

Minden, amit tudnod kell a ciklusszinkron étkezésről

Hogyan működik a termékenységi diéta?

A táplálkozás közvetlen hatással van a menstruációs ciklusra, az ovulációra, a méhnyálkahártya egészségére, valamint az immun- és hormonrendszer működésére. A megfelelő tápanyagok fogyasztása biztosítja a sejtek és a hormonrendszer számára a szükséges építőelemeket, amelyek támogatják a fogantatást és a terhességet. Emellett a termékenységi étrend hozzájárul a hormonális egyensúly helyreállításához is, amely elengedhetetlen az ovuláció és a sikeres teherbeesés szempontjából, különösen inzulinrezisztencia esetén, amely sok nőnél rejtett ok lehet a termékenységi problémák hátterében.

Egészséges életmód

Ételek, amelyek segítenek a termékenység fokozásában – Termékenységet segítő ételek

Teljes értékű élelmiszerek

Az egyik legfontosabb alapelv, hogy a gyorsételek és a feldolgozott élelmiszerek kerülése növeli a termékenységet. Egy nagyszabású tanulmány kimutatta, hogy azok a nők, akik gyorsételt fogyasztottak heti négy alkalommal, kétszer akkora eséllyel nem estek teherbe egy év alatt, mint azok, akik kerülték ezeket az ételeket. Ezzel szemben a teljes értékű, organikus élelmiszerek a termékenységet elősegítő ételek csoportjába tartoznak.. Különösen a zöldségek és gyümölcsök, sok antioxidánst, vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, amelyek segítenek a petesejtek minőségének megőrzésében.

Fehérje: növényi vagy állati eredetű legyen? – Termékenységi étrend és húsfogyasztás

Sokan úgy vélik, hogy a növényi alapú étrend jobb az egészségünknek, és hogy a húsfogyasztás káros lehet, különösen a termékenység szempontjából. Ez a nézet hosszú évek óta fennáll, és a termékenységi tanácsadásban is gyakran előkerül az ajánlás, hogy csökkentsük a húsfogyasztást. Azonban ha jobban megnézzük a kutatásokat, számos torzításra és félreértelmezésre bukkanhatunk, amelyek az állati eredetű fehérjékkel szembeni előítéletességből fakadnak.

Az egyik tanulmányban a fehérjeforrások hatását vizsgálták az ovulációs működésre. A kutatás címe arra utalt, hogy a növényi fehérjék jobbak az ovuláció szempontjából, azonban ha alaposan megnézzük az eredményeket, kiderül, hogy csak a hüvelyesek támogatták az ovulációs egészséget. A “húshelyettesítők” kategóriába tartozó ételek – vagyis a feldolgozott növényi alapú “műhúsok” – valójában rontották az ovulációs funkciót. Az állati eredetű fehérjék közül pedig sokan jótékony vagy semleges hatással voltak az ovulációra, de ezekről a tanulmány csak elvétve említést tett.

Egy másik kutatásban a különböző fehérjeforrások hatását vizsgálták az asszisztált reprodukciós technológiák, például az IVF eredményeire. A tanulmány megállapította, hogy a hal fogyasztása növelte az élveszületés valószínűségét. Érdekes módon a vörös hús fogyasztása ugyanilyen mértékben javította az élveszületések arányát, azonban ezt az eredményt alig említették a tanulmány összegzésében.

Egy nagyméretű epidemiológiai tanulmányban, amely az ovulációs működés és a diéta közötti kapcsolatot vizsgálta, kiderült, hogy azoknál a nőknél, akik a legtöbb állati fehérjét fogyasztották (napi kb. 100 grammmal többet), volt a legalacsonyabb az ovulációs meddőség aránya. Érdekes, hogy ezek a nők egyébként több alkoholt fogyasztottak, dohányoztak, és inaktívabbak voltak, ami általában káros hatással van a termékenységre. A kutatók mégsem tették fel a kérdést, hogy vajon a húsfogyasztás védő hatással lehet-e a termékenységre.

További példák is mutatják, hogy sok tanulmány torzított képet ad a húsfogyasztásról. Ahhoz, hogy átfogó képet kapjunk, mindig alaposan meg kell néznünk a tanulmányok teljes szövegét és módszertanát, nem elég csak az összefoglalókra támaszkodni.

A hús előnyei a termékenység szempontjából

A húsfogyasztás támogatja a termékenységet, mivel számos létfontosságú tápanyagot biztosít, amelyek szükségesek a petesejtek minőségének javításához, az ovulációs funkció fenntartásához és a sikeres terhességhez. Ilyenek például:

  • L-karnitin, amely fontos szerepet játszik a sejtek energiatermelésében.
  • Cink és vas, amelyek nélkülözhetetlenek a hormonális egyensúlyhoz és a reproduktív egészséghez.
  • Teljes értékű fehérjék, amelyek segítenek fenntartani az egészséges vércukorszintet és az inzulinérzékenységet, ami különösen fontos azok számára, akik PCOS-szel küzdenek.

A vörös húsban található tápanyagok segíthetnek az ovulációs funkciók támogatásában és a petesejtek minőségének javításában. Bár az állati fehérjék fogyasztása körüli mítoszok gyakoriak, a kutatások valójában azt mutatják, hogy ezek az ételek elősegíthetik a termékenységet.

Egy 2015-ös tanulmány szerint a terhes nők valódi fehérjeszükséglete 39%-kal magasabb az első trimeszterben és 73%-kal magasabb a harmadik trimeszterben a becsült átlagos szükséglettel szemben. Egy 2021-es tanulmány szerint a terhes nők 40%-a a második trimeszterben és 67%-a a harmadik trimeszterben nem érte el az optimális fehérjebevitelt.

A fehérjében gazdag ételek természetesen magasak azokban a mikrotápanyagokban is, amelyekből a terhesség alatt nagyobb mennyiségre van szükség (B12-vitamin, kolin, cink, vas stb.). Amikor kielégíted a fehérjeszükségletedet, valószínűleg a vitamin- és ásványianyag-szükségleted is kielégül az élelmiszerek révén. Ráadásul a fehérjebevitel növelése jelentősen javítja a glikémiás választ, ami kulcsfontosságú a gesztációs diabétesz kezelésében.

Zsírok és egészséges olajok

Az egészséges zsírok, mint például az olívaolaj és az avokádó, különösen fontosak a termékenység szempontjából. A Harvard kutatásai kimutatták, hogy azok a nők, akik magasabb mennyiségben fogyasztottak egyszeresen telítetlen zsírsavakat (például avokádóból), 3,4-szer nagyobb eséllyel estek teherbe IVF kezelés után, mint azok, akik több telített zsírt fogyasztottak. Az egészséges zsírok javítják az inzulinérzékenységet, csökkentik a gyulladást és támogatják az egészséges ciklusokat.

Tojás

A tojás az egyik legjobb forrása a kolinnak, amely létfontosságú a magzat agyának fejlődéséhez. A tojás emellett kiváló fehérjeforrás, amely stabilizálja a vércukorszintet és segít fenntartani az energiaszintet.

A világ legnagyobb mikrotápanyag-sűrűségű ételei

Egy nemrégiben készült tanulmány a különböző élelmiszerek mikrotápanyag-sűrűségét vizsgálta, és összeállította a világ élelmiszer-összetételi adatbázisát. A reproduktív korú nők számára a legmagasabb mikrotápanyag-tartalmú ételek közé tartoznak a belsőségek, a kis szárított halak, a sötétzöld leveles zöldségek, a kagylók (kagylók, osztrigák), a rákfélék, a kecskehús, a marhahús, a tojás, a tej, a konzerv halak, a bárány/marha és a sajt. Figyelemre méltó, hogy a kagylók voltak az egyetlen étel, amely mind a hat vizsgált mikrotápanyagot tartalmazta.

Ez különösen fontos, mert világszerte több mint 1,8 milliárd reproduktív korú nő él, akik közül sokan mikrotápanyag-hiányban szenvednek. Bár a kiegészítők szedése lehetőséget nyújt a tápanyagok pótlására, az élelmiszerekben található tápanyagok szinergikusan működnek együtt, és ez a szinergia elveszik, amikor egyes tápanyagokat izoláltan veszünk be.

Fontos mikrotápanyagok a termékenység támogatására

Folsav és B12-vitamin

A folsav és a B12-vitamin kulcsszerepet játszanak a termékenységben, különösen a peteérés és a fogantatás szempontjából. A folsav hiánya növeli a vetélés és a velőcsőzáródási rendellenességek kockázatát, míg a B12-vitamin hiánya szintén összefügg a vetéléssel és a hormonális problémákkal.

Gyakran feltételezik, hogy a velőcsőzáródási rendellenességek megelőzésében a folsav játssza a főszerepet. Azonban tudtad, hogy a velőcsőzáródási rendellenességek körülbelül 30%-a „folsav-rezisztens”? Ez azt jelenti, hogy megfelelő folsav bevitel ellenére is kialakulnak.

Egy 2019-es tanulmány szerint a magas B6- és B12-vitamin-, kolin- és metionin bevitel felére csökkentheti a velőcsőzáródási rendellenességek kockázatát.

Cink és szelén

A cink és a szelén fontos szerepet játszik a petesejt érésében és a hormonális egyensúly fenntartásában. A cinkhiány például csökkentheti a progeszteron szintet, amely elengedhetetlen a sikeres terhesség fenntartásához. A szelén szerepet játszik a pajzsmirigy egészségében, amely közvetlenül befolyásolja a termékenységet.

Omega-3 zsírsavak és D-vitamin

Az omega-3 zsírsavak, különösen a DHA és EPA, elengedhetetlenek a magzat agyának fejlődéséhez, és segítenek megelőzni a koraszülést. A D-vitamin fontos szerepet játszik a fogantatásban, különösen azoknál a nőknél, akik inzulinrezisztenciával vagy PCOS-sel küzdenek.

Kolin

A kolin egy nélkülözhetetlen tápanyag, amely jelentős szerepet játszik az agyfejlődés korai szakaszában. Egyre több adat sugallja, hogy a terhesség alatt ajánlott napi kálium bevitel (450 mg) túl alacsony. Az Egyesült Államokban a nők kevesebb mint 6-10%-a éri el ezt a szintet. Egy randomizált, kontrollált vizsgálatban, amelyben a várandós anyák napi 480 vagy 930 mg kolint fogyasztottak a harmadik trimeszterben, azt találták, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknek édesanyja több kolint szedett, a kognitív funkciók – beleértve a figyelem, a munkamemória és a problémamegoldás képességeit – jobbnak bizonyultak totyogó korukban.

Most egy újabb vizsgálat azt értékelte, hogy a terhesség alatti magas kolin bevitel hatásai a gyermek 7 éves korában is fennmaradnak-e. A vizsgálat eredménye szerint azok a gyermekek, akiknek anyjuk napi 930 mg kolint fogyasztott a terhesség alatt, jobb figyelmet, munkamemóriát és problémamegoldó készséget mutattak még 7 éves korukban is. Ez az eredmény független volt attól, hogy később, csecsemőkorban és gyermekkorban mennyi kolint fogyasztottak, ami azt jelzi, hogy a terhesség alatt különösen kritikus a megfelelő kolin bevitel.

Jód

​​A jód kulcsfontosságú a pajzsmirigy egészségének, a termékenységnek, a magzat agyi fejlődésének és számos egyéb funkciónak a szempontjából. Egy 2020-as norvég tanulmány több mint 78 000 terhesség jódbevitelét vizsgálta. Megdöbbentő módon csak a terhes nők 4,6%-a érte el az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott napi 250 mcg jód fogyasztást.

Az alacsony jódbevitel növeli a preeclampsia, a méhen belüli növekedési visszamaradás és a koraszülés kockázatát, míg a 150 mcg alatti napi bevitel alacsonyabb születési súlyt eredményezett. Azok a nők, akik kizárták a tejtermékeket az étrendjükből, alacsonyabb jód szinttel rendelkeztek.

Miket kerüljünk a termékenység érdekében? Teherbeesés diéta – kerülendő ételek

Transzzsírok és feldolgozott élelmiszerek

A transzzsírok jelentősen növelik a meddőség kockázatát. Már napi 2% transzzsír bevitel 70%-kal növeli a meddőség esélyét. Ezek az ételek hozzájárulnak az inzulinrezisztenciához, a gyulladásokhoz és a hormonális problémákhoz, amelyek mind megnehezítik a teherbeesést.

Alkohol és koffein

Mérsékelt mennyiségben a koffein és az alkohol is befolyásolhatja a termékenységet. Napi 100 mg-nál több koffein (körülbelül egy csésze prémium kávé) növelheti a meddőség és a vetélés kockázatát. Érdemes ezeket minimalizálni, különösen a fogantatásra való felkészülés időszakában.

Hogyan befolyásolja az alkohol a hormonjainkat és a menstruációs ciklusunkat?

Időszakos böjt és terhesség: miért nem illenek össze

Az időszakos böjt és a terhesség általában nem összeegyeztethető. A terhesség alatti táplálkozási szükségletek jelentősen eltérnek a normál állapottól, ezért a böjtölés gyakran nem felel meg a terhesség természetes fiziológiai folyamataihoz. Minden trimeszter más-más kihívást jelent, ezért külön-külön érdemes megvizsgálni, miért ütközhet az időszakos böjt ezekkel a szükségletekkel.

Időszakos böjt, koplalás, időablakos étkezés – Minden, amit tudnod kell róluk

Első trimeszter

A terhesség korai szakaszában gyakori a hányinger és az étvágytalanság, ami miatt nehéz egyszerre nagyobb mennyiséget enni. A vércukorszint is gyakran csökken, és a folyamatos tápanyagbevitel segíthet ezek kezelésében. Az éhségérzet gyakran fokozott, ezért az időszakos böjt ebben a szakaszban gyakorlatilag kivitelezhetetlen.

Második trimeszter

Bár a hányinger általában enyhülhet, a szervezet tápanyagigénye tovább nő. A cél a mikrotápanyagok és a fehérjebevitel maximalizálása, ami nehéz, ha csak szűk étkezési időablakot engedünk meg magunknak. Ha valaki természetesen jól érzi magát napi két étkezéssel, az működhet, de ezt nem szabad erőltetni.

Harmadik trimeszter

A gyomor kompressziója miatt nagy adagok elfogyasztása nehéz, miközben a kalória- és fehérjeszükséglet a legmagasabb. Az étkezési ablak szűkítése ebben a szakaszban nem praktikus, mivel a gyomor teltségérzete gyorsan jelentkezik, és a nagyobb adagok gyomorégést okozhatnak.

Vércukorszint szabályozás

A terhesség késői szakaszában a szervezet inzulinrezisztenciája megnő, ami megnehezíti a vércukorszint szabályozását. Több kisebb étkezés jobban segít a vércukorszint szabályozásában, mint a nagyobb, ritkább étkezések.

Bár kevés kutatás foglalkozik az időszakos böjt terhesség alatti hatásaival, a meglévő adatok vegyes eredményeket mutatnak. Az időszakos böjt nem biztos, hogy megfelelő választás a terhesség alatt, mivel a tápanyagigények magasak, és az éhségérzetet és a szervezet jelzéseit figyelembe kell venni.

Összefoglalva, itt vannak az okok, amiért valószínűleg nem célszerű az időszakos böjt a terhesség alatt:

  • Magas mikrotápanyag- és kalóriaszükséglet: Az étkezések időkorlátozása megnehezíti a szükséges tápanyagok és kalóriák bevitelét.
  • Magas fehérje szükséglet: A fehérjebevitel kielégítése egy rövid étkezési ablakban nehéz, különösen a terhesség elején és végén.
  • Korai jóllakottság: A terhesség késői szakaszában a gyomor teltsége miatt nehéz nagy adagokat enni gyomorégés és kényelmetlenség nélkül.
  • Hányinger és étvágytalanság: A kisebb, gyakori étkezések segíthetnek jobban kezelni a terhesség alatt jelentkező tüneteket.
  • Anyagcsere: A terhesség természetes hormonális változásai miatt a szervezetnek szüksége van a súlygyarapodásra a baba növekedésének támogatása érdekében.
  • Kutatási hiányosságok: Az időszakos böjt terhesség alatti hatásairól még nincs elég megbízható adat.

Kiegészítők a termékenység javítására

A terhesség és szoptatás alatti mikrotápanyag-irányelvek nem annyira bizonyítékokon alapulnak, mint gondolnánk

A terhesség egy különösen nehéz életszakasz a kutatások szempontjából. A kutatók gyakran úgynevezett “faktoriális módszereket” használnak az igények becslésére, vagyis más csoportok, például nem terhes nők vagy férfiak adataira alapoznak. Azonban ezek a becslések nem egyenértékűek a kísérleti vagy megfigyeléses adatokkal.

Egy 2021-es felülvizsgálat elemezte a 704 tanulmányt, amelyeket a terhességre vonatkozó tápanyag-irányelvek (DRI-k) meghatározásához használtak. Meglepő lehet megtudni, hogy:

  • Az összes tanulmány közül csak 17%-ban szerepelt egyetlen terhes vagy szoptató résztvevő.
  • Az összes résztvevő mindössze 4,6%-a volt terhes vagy szoptató.
  • A 23 mikrotápanyagból 16 esetében nem vettek figyelembe olyan tanulmányokat, amelyek terhes vagy szoptató nőket vizsgáltak volna.
  • A 23 mikrotápanyagból 18 esetében nem használtak terhességre vagy szoptatásra vonatkozó adatokat a felső határérték meghatározásához.
  • A mikrotápanyag-irányelvek meghatározásakor a terhességi egészségi eredményeket nem vették figyelembe az igények megállapításakor.

Ez miért fontos? 

Mert ezek az ajánlások nem feltétlenül tükrözik a terhes nők valós igényeit. Ahogy a kutatók is megjegyzik: “Egyes esetekben az ajánlott értékek elégtelenek lehetnek bizonyos népességcsoportok számára, mert alábecsülik a szükségletet, és túlbecsülik a nagyobb dózisú kiegészítők kockázatát, például a vízoldékony vitaminok esetében.”

Mivel nincs elegendő adat, a jelenlegi ajánlások legfeljebb becslések. Egy tápanyagban gazdag étrend fogyasztása biztosítja a legjobb esélyt arra, hogy minden szükséges tápanyagot megkapj, még akkor is, ha a jövőbeni kutatások magasabb szinteket tartanak optimálisnak.

Ennek hiányában érdemes magas minőségű prenatális vitamint szedni. Érdemes ellenőrizni a választott termék címkéjét, hogy tartalmazza-e az alábbi tápanyagokat:

Metilfolát:

  • A folát támogatja a baba kromoszómáinak és idegrendszerének kialakulását, valamint az anya egészségét.
  • Megelőzi a vetélést, preeclampsiát, placenta leválását és a velőcsőzáródási rendellenességeket.

B6-vitamin:

  • Támogatja a progeszteron szintjét, amely szükséges a méhnyálkahártya egészségéhez.
  • Segíthet megelőzni a reggeli rosszullétet.

Jód:

  • Fontos a pajzsmirigy működéséhez, a menstruációs ciklusok és a termékenység fenntartásához.
  • Terhesség alatt kritikus a baba agy- és központi idegrendszeri fejlődéséhez.

Kolin:

  • Támogatja a baba idegrendszeri fejlődését, a kognitív funkciókat és a memóriát.

Cink:

  • Fontos az ovulációhoz, valamint az ösztrogén és progeszteron szintjeinek szabályozásához.

Omega-3 zsírsavak:

  • Létfontosságúak a petesejt és az embrió fejlődéséhez, valamint a baba agyának fejlődéséhez.

D-vitamin:

  • Javítja a termékenységet és segít az inzulinrezisztencia, mióma és endometriózis megelőzésében.

Záró gondolatok

A termékenységi étrend megfelelő összeállítása komoly hatással lehet a teherbeesés sikerességére. A hús és állati eredetű fehérjék fogyasztása támogatja a reproduktív egészséget, miközben a megfelelő tápanyagok fogyasztása és a káros ételek kerülése hosszú távon hozzájárul az egészséges terhességhez és a magzat fejlődéséhez.

https://avivaromm.com/the-optimal-fertility-diet/

https://lilynicholsrdn.com/5-year-anniversary-real-food-for-pregnancy/

Bahnfleth, Charlotte L et al. “Prenatal choline supplementation improves child sustained attention: A 7-year follow-up of a randomized controlled feeding trial.” FASEB journal : official publication of the Federation of American Societies for Experimental Biology vol. 36,1 (2022): e22054. doi:10.1096/fj.202101217R

Smith, Emily R et al. “Limited data exist to inform our basic understanding of micronutrient requirements in pregnancy.” Science advances vol. 7,43 (2021): eabj8016. doi:10.1126/sciadv.abj8016

 Beal, Ty, and Flaminia Ortenzi. “Priority Micronutrient Density in Foods.” Frontiers in nutrition vol. 9 806566. 7 Mar. 2022, doi:10.3389/fnut.2022.806566

Abel, M. H., et al.. “Insufficient maternal iodine intake is associated with subfecundity, reduced foetal growth, and adverse pregnancy outcomes in the Norwegian Mother, Father and Child Cohort Study”. BMC Medicine, vol. 18, no. 1, BMC Medicine, 2020.

 Paul, Cristiana et al. “Significant Amounts of Functional Collagen Peptides Can Be Incorporated in the Diet While Maintaining Indispensable Amino Acid Balance.” Nutrients vol. 11,5 1079. 15 May. 2019, doi:10.3390/nu11051079

Dong, Jia-Yi et al. “Skipping breakfast before and during early pregnancy and incidence of gestational diabetes mellitus: the Japan Environment and Children’s Study.” The American journal of clinical nutrition vol. 111,4 (2020): 829-834. doi:10.1093/ajcn/nqaa014

Shiraishi, Mie et al. “Effects of skipping breakfast on dietary intake and circulating and urinary nutrients during pregnancy.” Asia Pacific journal of clinical nutrition vol. 28,1 (2019): 99-105. doi:10.6133/apjcn.201903_28(1).0014

Çelikel, Özgül Özgan et al. “Effect of cord clamping time on neonatal vitamin B12, folate and urinary iodine concentration.” Ginekologia polska, 10.5603/GP.a2021.0115. 15 Jul. 2021, doi:10.5603/GP.a2021.0115

Michikawa, Takehiro et al. “Maternal dietary intake of vitamin A during pregnancy was inversely associated with congenital diaphragmatic hernia: the Japan Environment and Children’s Study.” The British journal of nutrition vol. 122,11 (2019): 1295-1302. doi:10.1017/S0007114519002204

Loo, Christine K C et al. “Lung and liver growth and retinoic acid status in human fetuses with congenital diaphragmatic hernia.” Early human development vol. 116 (2018): 17-23. doi:10.1016/j.earlhumdev.2017.10.005

Friedmacher, Florian. “Therapeutic potential of all-trans retinoic acid to attenuate pulmonary hypoplasia in an experimental rat model of congenital diaphragmatic hernia.” (2019).

 Petersen, Julie M., et al. “One-carbon cofactor intake and risk of neural tube defects among women who meet folic acid recommendations: a multicenter case-control study.” American journal of epidemiology 188.6 (2019): 1136-1143.

Murphy, Mary M., et al. “Adequacy and Sources of Protein Intake among Pregnant Women in the United States, NHANES 2003–2012.” Nutrients 13.3 (2021): 795.

Hasonló cikkek

Milyen a jó vércukorszint? – Funkcionális orvoslás

Milyen a jó vércukorszint?

Az éhgyomri vércukorszint eredményeket többnyire három kategóriába szoktuk sorolni: normális (5,6 mmol/l alatt), prediabéteszes, és diabéteszes. Ezen kategóriák határai mára közel sincsenek annyira kőbe vésve,

Tovább olvasom »

Tartalomjegyzék